Category Archives: 1951-1956

A szocialista realizmus az ötvenes évek elején az államhatalom által az építészetben is kötelezővé tett alkotói módszer. A műnek “tartalmában szocialista, formájában nemzeti”-nek kellett lennie. A gyakorlatban ez tulajdonképen klasszicista formai elemek alkalmazását jelentette a szocializmus ideológiai tartalmait hirdető témákra, díszítésekre. A viszonylag rövid időszaknak az avantgarde-modern eszmék elfolyatása volt a célja. Építészetünk az ötvenes évek végére visszatért a nemzetközi modern formálásra.

Rába Kettős híd

  tervezte: Kemény Ádám (UVATERV) épült: 1952 funkció: közúti híd (közlekedés) hol: 9025 Győr, Rába Kettős híd (térkép) Ebben a bejegyzésben Győr talán legrégebbi átkelőhelyének történetéről lesz szó. Mint az előző két híd történetét is, ezt is jóval a “modern” kor előtt

Rába Kettős híd

  tervezte: Kemény Ádám (UVATERV) épült: 1952 funkció: közúti híd (közlekedés) hol: 9025 Győr, Rába Kettős híd (térkép) Ebben a bejegyzésben Győr talán legrégebbi átkelőhelyének történetéről lesz szó. Mint az előző két híd történetét is, ezt is jóval a “modern” kor előtt

Petőfi híd

tervezte: Lengyel József (Magyar Vagon és Gépgyár Vasszerkezeti Gyáregysége) épült: 1932-1933 funkció: közúti híd (közlekedés) hol: 9025 Győr, Petőfi híd (térkép) Győr várfalain kívül, a vártól délnyugati irányba már a török-kori harcokat ábrázoló metszeteken feltűnik a híd, amely a Rábán át vezetett déli

Petőfi híd

tervezte: Lengyel József (Magyar Vagon és Gépgyár Vasszerkezeti Gyáregysége) épült: 1932-1933 funkció: közúti híd (közlekedés) hol: 9025 Győr, Petőfi híd (térkép) Győr várfalain kívül, a vártól délnyugati irányba már a török-kori harcokat ábrázoló metszeteken feltűnik a híd, amely a Rábán át vezetett déli

Gáztartály

tervezte: Lengyel József (Magyar Vagon és Gépgyár Vasszerkezeti Gyáregysége) épült: 1951 lebontva: az 1970-es években funkció: Gáztároló tartály (ipari műtárgy) hol: 9027 Győr, Budai út 6-os szám körül (térkép) A második világháború utáni újjáépítés során, a gáz-közműhálózat részeként épült az ötvenes évek elején ez a 20

Gáztartály

tervezte: Lengyel József (Magyar Vagon és Gépgyár Vasszerkezeti Gyáregysége) épült: 1951 lebontva: az 1970-es években funkció: Gáztároló tartály (ipari műtárgy) hol: 9027 Győr, Budai út 6-os szám körül (térkép) A második világháború utáni újjáépítés során, a gáz-közműhálózat részeként épült az ötvenes évek elején ez a 20

A Petz A. Oktatókórház “E” épülete

tervezte: Kiss E. László (KÖZTI) épült: 1952 funkció: kórház (középület) hol: 9024 Győr, Magyar u. 8. (térkép) Győrben a második világháború után az ötvenes évek közepén kezdődtek jelentős középületberuházások. Ezek mind a szocreál stílus megkötései alatt készültek. Felépült többek között a vasútállomás, a

A Petz A. Oktatókórház “E” épülete

tervezte: Kiss E. László (KÖZTI) épült: 1952 funkció: kórház (középület) hol: 9024 Győr, Magyar u. 8. (térkép) Győrben a második világháború után az ötvenes évek közepén kezdődtek jelentős középületberuházások. Ezek mind a szocreál stílus megkötései alatt készültek. Felépült többek között a vasútállomás, a

A Malom liget beépítése

tervezte: Lakatos Kálmán, Cserhalmy József, Hegyi György (GYŐRITERV) épült: 1952–55 funkció: lakóépületek hol: 9023 Győr, Tihanyi Árpád, Álmos, Corvin és Attila utcák által határolt tömb (térkép) A II. világháború után az első, több lakóépületet magába foglaló beruházás volt az ún. Malom ligeti

A Malom liget beépítése

tervezte: Lakatos Kálmán, Cserhalmy József, Hegyi György (GYŐRITERV) épült: 1952–55 funkció: lakóépületek hol: 9023 Győr, Tihanyi Árpád, Álmos, Corvin és Attila utcák által határolt tömb (térkép) A II. világháború után az első, több lakóépületet magába foglaló beruházás volt az ún. Malom ligeti

Óvoda a Hédervári úton

épült: 1955-1956 tervezte: ? (típusterv) funkció: óvoda (oktatási épület) hol: 9026 Győr, Hédervári út 6. (térkép) Az ötvenes években a lakótelepépítések megindulásával párhuzamosan a kisebb léptékű középületek fejlesztési programja is futott. A korszaknak megfelelően szocreál építészeti jegyekkel, földszintes, magastetős bölcsödék, óvodák, orvosi

Óvoda a Hédervári úton

épült: 1955-1956 tervezte: ? (típusterv) funkció: óvoda (oktatási épület) hol: 9026 Győr, Hédervári út 6. (térkép) Az ötvenes években a lakótelepépítések megindulásával párhuzamosan a kisebb léptékű középületek fejlesztési programja is futott. A korszaknak megfelelően szocreál építészeti jegyekkel, földszintes, magastetős bölcsödék, óvodák, orvosi

Oktatási épületek 1945–1963

A második világháború utáni évtizedek különböző lakásépítéseihez ún. “járulékos beruházásként” mindig közvetlenül kapcsolódott az alap- és középfokú intézményrendszer valamilyen mértékű kiépítése. A korszak építészeti történései így nem csak a lakóépületek, hanem például az oktatási intézmények alakításában is tükröződnek. Érdemes egy

Oktatási épületek 1945–1963

A második világháború utáni évtizedek különböző lakásépítéseihez ún. “járulékos beruházásként” mindig közvetlenül kapcsolódott az alap- és középfokú intézményrendszer valamilyen mértékű kiépítése. A korszak építészeti történései így nem csak a lakóépületek, hanem például az oktatási intézmények alakításában is tükröződnek. Érdemes egy

Egészségbiztosítási Pénztár (GYÁÉV Székház)

épült: 1952 k. (1968: emelet ráépítés) tervezte: Lakatos Kálmán, (emeletráépítés: Körmendy János) funkció: Egészségbiztosítási Pénztár épülete (eredetileg a GYÁÉV székháza) (irodaház, középület) hol: 9023 Győr, Szabolcska M. u. 1/a (térkép) Az irodaház 1952 körül épült fel Lakatos Kálmán tervei szerint. Az akkori szűkös

Egészségbiztosítási Pénztár (GYÁÉV Székház)

épült: 1952 k. (1968: emelet ráépítés) tervezte: Lakatos Kálmán, (emeletráépítés: Körmendy János) funkció: Egészségbiztosítási Pénztár épülete (eredetileg a GYÁÉV székháza) (irodaház, középület) hol: 9023 Győr, Szabolcska M. u. 1/a (térkép) Az irodaház 1952 körül épült fel Lakatos Kálmán tervei szerint. Az akkori szűkös

Ipari Tanulók Iskolája

épült: 1953 tervezte: Rimanóczy Gyula (KÖZTI) funkció: Szakközépiskola és kollégium (Oktatási épület, középület) hol: 9027, Győr Mártírok útja 13-15. (térkép) Az Ipari Tanulók Iskolája Győr talán legjellegzetesebb, és országos szinten is jelentős szocreál épülete. Építésze Rimanóczy Gyula (1903-1958) az ország akkoriban egyik meghatározó alkotója. Az északi

Ipari Tanulók Iskolája

épült: 1953 tervezte: Rimanóczy Gyula (KÖZTI) funkció: Szakközépiskola és kollégium (Oktatási épület, középület) hol: 9027, Győr Mártírok útja 13-15. (térkép) Az Ipari Tanulók Iskolája Győr talán legjellegzetesebb, és országos szinten is jelentős szocreál épülete. Építésze Rimanóczy Gyula (1903-1958) az ország akkoriban egyik meghatározó alkotója. Az északi

Lakóház, Árpád út 38.

épült: 1953 k. beépítést tervezte: Lakatos Kálmán (GYŐRITERV) funkció: lakóépület hol: 9022, Győr Árpád út 38. (térkép) Belvárosi foghíjbeépítésként épült meg 1953 körül az Árpád út és a Czuczor Gergely utca sarkán álló épület. Az Árpád úton hosszan elnyúló épület típusszekciókból épült,

Lakóház, Árpád út 38.

épült: 1953 k. beépítést tervezte: Lakatos Kálmán (GYŐRITERV) funkció: lakóépület hol: 9022, Győr Árpád út 38. (térkép) Belvárosi foghíjbeépítésként épült meg 1953 körül az Árpád út és a Czuczor Gergely utca sarkán álló épület. Az Árpád úton hosszan elnyúló épület típusszekciókból épült,

Lakóház az Árpád út és Czuczor Gergely utca sarkán

épült: 1953 k. beépítést tervezte: Hegyi György (GYŐRITERV) funkció: lakóépület hol: 9022, Győr Árpád út és Czuczor Gergely utca sarka (térkép) Belvárosi foghíjbeépítésként épült meg 1953 körül az Árpád út és a Czuczor Gergely utca sarkán álló épület. Bár tervezője, Hegyi

Lakóház az Árpád út és Czuczor Gergely utca sarkán

épült: 1953 k. beépítést tervezte: Hegyi György (GYŐRITERV) funkció: lakóépület hol: 9022, Győr Árpád út és Czuczor Gergely utca sarka (térkép) Belvárosi foghíjbeépítésként épült meg 1953 körül az Árpád út és a Czuczor Gergely utca sarkán álló épület. Bár tervezője, Hegyi

Vasútállomás

épült: 1953–1958 tervezte: Főépület: Dianóczky János, Éhn József (UVATERV) postaépület: Vas Dénes funkció: Vasútállomás (középület, közelekedés) hol: 9021 Győr, Révai u. 2–4 (térkép) Győr vasúti közlekedése 1855-ben indult meg. Az akkor virágzó gabonakereskedelem addig elsősorban a folyókon zajlott, így a vasutat sem volt célszerű túlságosan távolra

Vasútállomás

épült: 1953–1958 tervezte: Főépület: Dianóczky János, Éhn József (UVATERV) postaépület: Vas Dénes funkció: Vasútállomás (középület, közelekedés) hol: 9021 Győr, Révai u. 2–4 (térkép) Győr vasúti közlekedése 1855-ben indult meg. Az akkor virágzó gabonakereskedelem addig elsősorban a folyókon zajlott, így a vasutat sem volt célszerű túlságosan távolra

Szent István úti lakótelep

épült: 1947-1965 k. beépítést tervezte: Lakatos Kálmán funkció: lakótelep hol: 9022, Győr Árpád út 76-82, Szent István út 12-16. (térkép) A második világháború után Győrben nagy lendülettel fogtak hozzá az újjáépítéshez. A város az országban először rendelkezett államilag jóváhagyott városrendezési tervvel [1].

Szent István úti lakótelep

épült: 1947-1965 k. beépítést tervezte: Lakatos Kálmán funkció: lakótelep hol: 9022, Győr Árpád út 76-82, Szent István út 12-16. (térkép) A második világháború után Győrben nagy lendülettel fogtak hozzá az újjáépítéshez. A város az országban először rendelkezett államilag jóváhagyott városrendezési tervvel [1].

Rendőrség I.

épült: 1953 k. tervezte: Lakatos Kálmán funkció: rendőrség (középület) hol: 9024, Győr Szent Imre út 2-4. (térkép)

Rendőrség I.

épült: 1953 k. tervezte: Lakatos Kálmán funkció: rendőrség (középület) hol: 9024, Győr Szent Imre út 2-4. (térkép)

Bercsényi Miklós Szakközépiskola

épült: 1955–1956 tervezte: Cserhalmy József (GYŐRITERV) funkció: Általános- és szakközépiskola (oktatási épület) hol: 9025 Győr, Cinka Panna u. 2. (térkép) kapcsolódó dokumentumok: A Győri Tervező Iroda terveihez (MÉ, 1953) A török harcok idejében Győr városszerkezetének legszembetűnőbb változása, hogy az addig elsősorban a

Bercsényi Miklós Szakközépiskola

épült: 1955–1956 tervezte: Cserhalmy József (GYŐRITERV) funkció: Általános- és szakközépiskola (oktatási épület) hol: 9025 Győr, Cinka Panna u. 2. (térkép) kapcsolódó dokumentumok: A Győri Tervező Iroda terveihez (MÉ, 1953) A török harcok idejében Győr városszerkezetének legszembetűnőbb változása, hogy az addig elsősorban a