Oktatási épületek 1945–1963


A második világháború utáni évtizedek különböző lakásépítéseihez ún. “járulékos beruházásként” mindig közvetlenül kapcsolódott az alap- és középfokú intézményrendszer valamilyen mértékű kiépítése. A korszak építészeti történései így nem csak a lakóépületek, hanem például az oktatási intézmények alakításában is tükröződnek. Érdemes egy rövid összefoglalás erejéig felvázolni, mik lehettek az épületek fejlődésére hatással. A győri példákon is szépen követhető a folyamat. Elsősorban az általános- és középiskolák kerülnek szóba, de ezeket persze bölcsődék és óvodák is kiegészítették. Mivel az egyes épületek legtöbbször egy nagyobb beruházáscsomag (pl. lakótelep építés) részeként épültek, így adott az időben, térben való csoportosítás lehetősége.


Tervek 1951 előtt és megépült példák a szocreálban

A háború utáni években az ipar és az oktatás újjászervezéséhez kapcsolódóan elkezdődött a gondolkodás az oktatási létesítmények új tervezési elveiről, sőt néhány típusterv is készült. Néhány példát (pl. Bonta János könyvének [1] 71–75 oldalán) szemlélve láthatjuk, hogy az akkori tervek közös vonása többek között, hogy világos, akár több oldalról összefüggő üvegfelületekkel megvilágított osztálytermekkel, nagyméretű zsibongó és egyéb közösségi terekkel rendelkeztek. Fontos szerepe volt a szabadtéri sportpályáknak, kerteknek, akár a közvetlen, osztályokból nyíló kertkapcsolatnak is. A háború utáni modern, funkcionalista iskolaépítészet szép példája a csepeli Weiss Manfréd Iskola, ahol mintaszerűen megvalósulhatak az iskolaépítészet új törekvései.

A Weiss Manfréd Iparitanuló Iskola (Csepel) épületének perspektivikus rajza. Tervezte: Fekete Ede

A Weiss Manfréd Iparitanuló Iskola (Csepel) épületének perspektivikus rajza. Tervezte: Fekete Ede

Az iskola hagyományos funkciója is kibővült. Az alap és középfokú intézmények terveiben szerepeltek már különféle szakműhelyek (kémiai labortól a művészeti termeken át főzőkonyháig), rugalmasan változtatható kialakítású, sőt nagyságú osztálytermek. Követelménnyé vált a tornaterem építése, nemek szerint elválasztott öltözővel, zuhanyzóval. Helyet kapott az orvosi rendelő is. A közösségi terek méretezésénél fontosnak tartották, hogy az a gyerekek tér- és mozgásigényéhez alkalmazkodjon. Új (a Szovjetunióból átvett) gondolat volt a “tanulóvárosok” létrehozása. Ezek már nem csupán iskolák, hanem a tanulók általános életterei is lettek, kollégiummal, és ehhez kapcsolódó közösségi terekkel (étterem, kultúrterem stb.).

A tervek bizonyos részei azonban sokszor csak elvek maradtak, hiszen mire megvalósulhattak volna, 1951-re beállt a stílusfordulat, a gyakorlatot már a szocreál elvárásai kötötték gúzsba. Ekkortól kezdve pl. nem igazán lehetett szó nagy, összefüggő üvegfelületekről, szabad formálású tömeg-kapcsolatokról. A belső funkciók nagyvonalú elrendezésére pedig a pénzhiány nyomta rá a bélyegét, ahogyan azt a most következő épületek némelyikénél is látni fogjuk. Az első bemutatott iskola azonban az iparosítás minden akadályt elsöprő hullámában épülhetett meg, ennek megfelelő nagyvonalú programmal.

Ipari Tanulók Iskolája (Lukács Sándor Szakképző Iskola és Kollégium), Rimanóczy Gyula, 1950–1953
tovább…
Az Iskola épült látványa Budapest felől érkezve. (forrás: 700 éves Győr képeskönyv(

Az Iskola épült látványa Budapest felől érkezve. (forrás: 700 éves Győr képeskönyv)

Az Ipari Tanulók Iskolája országos beruházásként került Győrbe. Tervezője a korszak egyik legkiemelkedőbb építésze, Rimanóczy Gyula. Győr háború utáni első nagy ipari- és intézményfejlesztési programja (vasútállomás, Rába Mozi stb.) egybe esett az első ötéves terv (az iparosítás megindításához kapcsolódó) célkitűzésével, miszerint tízezer ipari tanulót kell letelepíteni, és erre a célra országszerte iskolákat és kollégiumokat szükséges építeni. Ez külön is számon tartandó fejezet a háború utáni magyar építészettörténetben, hiszen nem csak a győri, de az oroszlányi, pétfürdői vagy az ajkai ipari iskolák is kiemelkedő alkotások (Bonta, p. 192–195). Az épület jó példája annak is, hogy a szocreálban elvárt kényszerű klasszicizáló díszítést a korszak északot megjárt építészei hogyan próbálta megkerülni az “északi klasszicizmus” visszafogottabb formakincsét és jellegzetes anyaghasználatát (tégla) alkalmazva.

Bercsényi Miklós Iskola, Cserhalmy József, 1956
tovább…
A nyerstégla homlokzat, visszafogott mészkő díszítésekkel és ablak-keretezésekkel. (fotó: HG)

A nyerstégla homlokzat, visszafogott mészkő díszítésekkel és ablak-keretezésekkel. (fotó: HG)

A háború után felépült második oktatási épület az Észak-Dunántúli Tervező Vállalat munkatársa, Cserhalmy József tervei alapján készült. Az eredetileg 16 tantermesre tervezett iskola 1956 szeptemberében végül nyolc általános és négy gimnáziumi osztállyal nyitotta meg kapuit. Az eredeti programból pénzhiány miatt nem csak négy tanterem került ki, de a nagy aula, a zsibongók jó része és a tornaterem is. Cserhalmy is (bár nem járt Skandináviában) téglával burkolja a Rábca egykori medrébe épített épületét, a nyílásokat pedig visszafogott kőkeretezéssel látja el. Az építész több győri épületének fontos jellegzetessége az itt is érezhető “egyensúly”: a korszak elvárásai, újdonságai, jellegzetességei egyértelműen leolvashatók épületeiről, de egyiknek sem kerül túlzott befolyása alá, mindegyiket finom igényességgel alkalmazza, mint ezen az épületen is.

Hatvanas évek intézményei

A győri iskolaépítések első igazán nagy hulláma a belvárosi és nádorvárosi lakótelepi fejlesztésekkel indult meg. 1958 és 1963 között 6–7 nagyobb beruházást adtak át. A nehéz anyagi körülmények ugyan nem változtak, de az időszak “szerencséje”, hogy a kötelező építészeti formálás már, a típustervek és előregyártott szerkezetek még nem kötötték meg a tervezők kezét. A hatvanas évek elején jelent meg Egri Zoltán, Reisch Péter és Zólyomi Alfonz Iskolaépületek című könyve [2], amely az új pedagógiai és építészeti eszmék összekapcsolásáról alapvető igényeket, irányokat tisztázott a magyar oktatási épületekre vonatkozóan. Ennek során sok külföldi (keleti és nyugati) valamint belföldi példát mutat be.

Az összefoglaló jellegű, és konkrét alaprajzi elrendezéseket is ajánló mű azért is aktuális volt, mert 1961-ben új oktatási törvényt fogadtak el, ennek építészeti reakcióját is közvetíti. Az új szabályozás (amellett, hogy természetesen a marxista-leninista világnézet ismertetésének fontosságát hangsúlyozta) szakiskolák (technikumok) építését szorgalmazta, egyúttal beemelte a korszerű oktatás alapvetéseit is az oktatási rendszerbe. Tartalmazott olyan, akkoriban új pedagógiai eszméket, mint a pl. szemléltetés jelentősége, a differenciált oktatási programok, vagy a gyermek “tárgyból alannyá” válásának megfogalmazása. Konkrétabb építészeti vonatkozású elvi irányok is megjelentek: pl. a “gyermeki lépték” érvényesülése, az épületek “második otthon”-ként való hangulati és téri kialakítása, a pszichikai és intellektuális ingergazdagság stb. Az iskolatervezések alaptörekvéseihez ezentúl ezek a gondolatok hozzátartoztak. A gondolkodás kisebb léptékben is érvényesült. Ajánlott lett pl. a középiskolai műhelytermek munkaasztalonkénti elektromos ellátása, a tantermek vízellátása, vagy éppen minden terem vetítőképessé tétele (vetítőgép, vászon, hangszóró csatlakozás, sötétíthető ablakok). Említhetjük azt a törekvést is, miszerint a díszítő luxus helyett “beszületes, strapabíró” anyagok és tárgyak kerüljenek be az iskolába, hiszen “gondoljunk csak a szépen öltöztetett gyerekre, akit állandóan figyelmeztetnek: vigyázzon ruhájára, s aki irigykedik egyszerűen öltözött pajtására, mert az szabadon hempereghet.” [2] A korszak kiadványaiban ábrákat találunk a közvetlen és közvetett bevilágítás égtájak szerinti elrendezésének előnyeire, hátrányaira is.

Központi zsibongós rendszer axonometrikus rendszere, jól látszik az osztálytermek kétirányú megvilágítása is. (forrás: E-R-Z könyv p. 61.)

Egy példa a könyv sok ábrájából: A központi zsibongós rendszer axonometrikus rendszere, jól látszik az osztálytermek kétirányú ajánlott megvilágítása is. (forrás: E-R-Z könyv p. 61.)

Oktatási egységek kapcsolati rendszere Egri-Reisch-Zólyomi szerint. (forrás: E-R-Z könyv p. 35.)

Oktatási egységek kapcsolati rendszere Egri-Reisch-Zólyomi szerint. (forrás: E-R-Z könyv p. 35.)

A korszak lakásainak kialakításánál sokat hivatkozott szempont volt pl. a konyha méreténél, hogy a nők dolgoznak, a gyerekek bölcsődében, óvodában, iskolában, sőt napköziben vannak, így nem is kell főzni, hiszen ott a menza. Ez az oktatási intézményeknél a másik oldalról is megjelent, bölcsődék és óvodák épültek, az új iskolákban megtalálhatjuk a napköziotthonokat és éttermeket. Meghatározták az egyes egységek (osztálytermi, igazgatási, napközi, tornatermi, műhelytermi) rendszerét, kapcsolatát. Ebből fejlődtek ki később az iskolaépületek sémái, valamint ez vezetett az oktatási egységek raszterben való elhelyezéséhez, így az előregyártás és a típustervezés minél nagyobb arányú alkalmazásához. Ez azonban már a következő lépés. Alább az ötvenes évek második felében és a hatvanas évek elején egyedileg tervezett, hagyományos építési móddal épült győri iskolákat mutatunk, amelyek már a fent leírt modern elvek alapján épültek.

Révfalui nyolc tantermes iskola (Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskola, ma Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Középiskola és Kollégium), Hegedűs Ernő, 1959
tovább…
Révfalui Általános Iskola. (forrás: Egri, Reisch, Zólyomi, Bp. 1964)

Révfalui Általános Iskola. (forrás: Egri, Reisch, Zólyomi, Bp. 1964)

Bem téri Közgazdasági Technikum (Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola), Hegedűs Ernő, 1962
tovább…
Közgazdasági Technikum (fotó. HG)

Közgazdasági Technikum (fotó. HG)

A két épület tervezője Hegedűs Ernő, aki kétszer (1950-1953 és 1957-1962 között) volt a Győri Tervező Vállalat igazgatója. Összesen ez a két épülete épült meg Győrben. A LAKÓTERV, később a Típustervező Intézet igazgatója. Ezeken a helyeken sem tervezett sokat, de elméleti és szervezői tevékenysége jelentős volt a tipizálás és az iparosítás országos meghonosítása érdekében. Mindkét épülete jól átgondolt, a lehetőségekhez képest igényes megjelenésű, a korszak példaértékű, máig jó állapotban lévő munkájának mondható.

Hild József Építőipari Technikum, Fátay Tamás, 1962
tovább…
Építőipari Technikum (fotó: Fátay)

Építőipari Technikum (fotó: Fátay)

A Fátay Tamás tervezte Építőipari Technikum a Szent István út Bécs felőli bevezető szakaszán épült fel. Talán kissé túl tömör kőtömege a bejáratok üvegfelületű felnyílásaival mégis oldottabbá, felületszerűvé válik. Tervét, makettjét a Magyar Építőművészet röviden bemutatta.

Szabolcska utcai tizenhat tantermes iskola (Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium), Harmati János, 1962
tovább…
A Szabolcska utcai általános iskola (fotó: archív)

A Szabolcska utcai általános iskola (fotó: archív)

Az iskola a Graboplast gyár melletti üres területen épült fel. Körülötte az ötvenes-hatvanas években folyamatosan épülő lakóházak helyezkednek el. Többek között a közeli Malom liget szocreál beépítése, a Mester (Álmos) utca hatvanas évekbeli egyedi tervezésű épületei (köztük a “hétemeletes” lakóházzal) és a Szabolcska utca nagyblokkos házai. Közvetlenül az iskola mellett épültek fel szintén a tervező által jegyzett kísérleti paneles épületek is.

Gárdonyi Géza Általános Iskola tíz tantermes bővítése, Bognár István, 1967.
tovább..
A gárdonyi Géza Általános Iskola bővítése tíz tanteremmel. (fotó: Fátay)

A Gárdonyi Géza Általános Iskola bővítése tíz tanteremmel. (fotó: Fátay)

A Bognár István tervezte iskolabővítés a Bartók Béla úti lakótelep építkezésekkel együtt készült el. Az előzőleg jellemzően földszintes (jobb-rosszabb minőségű) házak bontása és blokkos házak építése után megnövekedett lakósűrűség miatta a közeli Gárdonyi Géza Általános iskola historizáló épületének bővítésére került sor.

A felsorolt példák közé tartozik a szabadhegyi József Attila utcában megépült Gyógypedagógiai Iskola is.


A fenti, lényegében az ötvenes években tervezett és a hatvanas évekre felépülő iskolák, bár két különböző formálást mutatnak, közös bennük, hogy egyedi tervezésű, hagyományos technikával épült épületek. Az évtized végén pedig a készített tervekben már egyre tudatosabban jelenik meg a korszerű pedagógia elvek összekapcsolása a modern építészet világosságra, fizikai és mentális egyensúlyra, szabad formálásra, ugyanakkor józan gazdaságosságra irányuló törekvéseivel. Ebben az időszakban foglalták rendszerbe az épületek elvi funkcionális sémáit, ami egyfelől a jövőben egy meghatározott minőséget hozott, másfelől azonban megengedte a szabályok, és így a funkciók és terek merevedését is. Ez az egyre inkább előretörő iparosítás és előregyártás számára megfelelő alapvetésnek bizonyult. Erre időszakra egy következő bejegyzésben térünk ki.

HG


[1] Bonta János: A Magyar Építészet egy Kortárs Szemével 1945–1960, Terc, Budapest, 2008
[2] Egri Zoltán, Reischl Péter, Zólyomi Alfonz: Iskolaépületek (szerk.: Zempléni Antal),  Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964

5 comments

  1. Visszajelzés: Szabolcska utcai 16 tantermes általános iskola (Ságvári Endre iskola) | Modern Győr

  2. Visszajelzés: Baross Gábor Szakközépiskola (Szamuely T. Közgazdasági Technikum) | Modern Győr

  3. Visszajelzés: Építőipari technikum (Hild József Építőipari Technikum) | Modern Győr

  4. Kollár József

    Az első képen látható épület a Weiss Manfréd iskola terve látható, amely nem szocreál stílusú, hanem funkcionalista alkotás, amelyik kiváló iskolai céloknak megfelelően épült fel. A belső tereket Kaesz Gyula tervei alapján rendezték be.Ő tervezte a szaktantermi speciális bútorokat is pld.: rajzasztalokat is.
    Az épületet 1948-49-es tanévben adták át.
    1990-2000ig tartott az épület teljes felújítása. Érdemes megnézni a honlapunkat wm-iskola.hu

    • Tisztelt Kollár Úr,
      köszönöm a hozzászólást. Valóban félreérthető volt, miért éppen ott van a Weiss Manfréd Iskola képe, de most igyekeztem néhány mondattal korrigálni a bejegyzést. Joggal büszkék az épületre és gratulálok a honlaphoz és a felújításhoz is!
      Üdv,
      moderngyor

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s