| épült: | 1967-1977 |
| beépítést tervezte: | Fátay Tamás és munkatársai (GYŐRITERV) Foltányi Miklós, Halmi Nándor, Rosta János, Scultéty János |
| funkció: | lakótelep |
| hol: | (térkép) |
A lakások iránti hatalmas igény szerte Európában csak tömeges építéssel és az ezzel járó iparosítással volt kielégíthető. Itthon is ez történt, ám a politikai és gazdasági adottságok nem tették lehetővé a nyugatihoz hasonló változatos megoldások keresését. A hazai lakáspolitika 1960-ban a következő tizenöt évre egymillió lakás építését irányozta elő, és a terv megvalósítását csak házgyári körülmények között tudta elképzelni A kilenc hazai házgyár közül másodikként Győrben indult el a termelés 1968-ban. Az itt készülő lakások első sorozatai meglehetősen kötöttek voltak. Kezdetben csupán négy típusalaprajz állt rendelkezésre, amelyek méretüket és elrendezésüket tekintve is messze voltak az ideálistól. Más lehetőség híján az építészeti kreativitás „madártávlatból” működött: a makettek fölé hajolva próbáltak a tervezők némi változatosságot csempészni a telepek elrendezésébe, vagy jobb esetben új telepítési elveket kipróbálni. Sokszor azonban még ezeket is felülírta a technológia kötöttsége és a gazdaságosság szempontja.
A győri házgyár
A házgyár üzembe helyezése fordulópontot jelentett a lakótelepek építésében. Ipari körülmények között folyt a lakások elemeinek előregyártása, amelytől a költséges helyszíni munka megtakarítását várták. A végül átvett szovjet technológia helyett a helyi építészek is szót emeltek más, változatosabban alkalmazható alternatíva, például a dán Larsen-Nielsen panelrendszer bevezetése mellett, ám az állami vezetés ezt nem engedélyezte. Az évente 4200 lakást előállítására alkalmas üzem termékeiből az egész Észak-Dunántúlon, sőt még Budapesten is épültek paneles házak. A házgyárat működtető állami kivitelezővállalat, a Gyáév a Győri Tervező Vállalat építészeivel együttműködve több fejlesztést is végrehajtott a hetvenes és nyolcvanas években, amelyek során jobb beosztású és változatosabb megjelenésű házak készülhettek.
A hetvenes és nyolcvanas évek fejlesztéseinek köszönhetően tágasabb, jobb alaprajzú és igényesebben kivitelezett panellakások épülhettek. Néhány kivételes példától eltekintve azonban ez sem hozott alapvető minőségi váltást, ahogyan az utolsó időszak legtöbbször félresikerült kísérletei sem, amikor különböző rátett elemekkel (fa erkélyek, előtetők, tornyok, magastető stb.) próbálták a panelt szerethetőbbé tenni.
A rendszerváltás egy csapásra elsöpörte a házgyárakat. A hazai lakóházépítészet ismét közvetlenül bekapcsolódhatott a nemzetközi építészeti folyamatokba, amelyekben immár a piacgazdaság által támasztott új kihívásokkal kellett szembenéznie.
Ady Endre-lakótelep
Az Ady Endre-lakótelep építése 1968 és 1977 között zajlott. A mintegy tízezer lakásos beruházás helyszíne Dél-Nádorváros volt. A jövőbeni fejlesztések helyszínére már az 1929-es tervpályázat résztvevői is ezt a területet javasolták. Az alábbi képekről mi is benyomást kaphatunk arról, milyen, addig soha nem látott léptéket jelentett a szinte semmiből kinövő új lakótelep építése. A megye első házgyári lakótelepének tervei a Győri Tervező Vállalatnál készültek Fátay Tamás vezetésével. A szigorú gazdasági követelmények, a szűkös típusterv-választék és a házgyári technológia kiforratlansága is hozzájárult ahhoz, hogy az elkészült lakótelep képe kifejezetten vegyes: a Szigethy Attila és a Kodály Zoltán út hosszan elnyúló tízemeletes monstrumai meglehetősen lehangoló látványt nyújtanak, míg a változatosabb telepítésű és alacsonyabb szintszámmal készült területek (pl. az Ifjúság körút) kedvezőbb megjelenésű és élhetőbb területek.
Hartmann Gergely
moderngyor.com 