Bercsényi Miklós Szakközépiskola

épült: 1955–1956
tervezte: Cserhalmy József (GYŐRITERV)
funkció: Általános- és szakközépiskola (oktatási épület)
hol: 9025 Győr, Cinka Panna u. 2. (térkép)
kapcsolódó dokumentumok: A Győri Tervező Iroda terveihez (MÉ, 1953)

Az iskola főbejárata. (fotó: HG)

A török harcok idejében Győr városszerkezetének legszembetűnőbb változása, hogy az addig elsősorban a vártól délre letelepült lakosság elkezdett észak felé húzódni. A 18. századra a Rábca akkori medrének két partján kialakult Újváros és Sziget városrészek már sűrűn benépesültek. A Rábca és a Rába közös torkolata azonban folyamatosan árvízzel fenyegetett. Miután a XVIII. század végén már tarthatatlanná vált az helyzet, a XIX. század elején árvízvédelmi töltések épültek. A medrek karbantartása, kotrása viszont elmaradt, így az 1883-as árvíz után több mint 10000 ember maradt otthon nélkül. Végleges megoldást keresve a város a Rábca torkolatának és medrének áthelyezése mellett döntött [1].

Szigetet és Újvárost egykor a Rábca választotta el. A kép közvetlenül a feltöltés előttről, 1908-ból való, már készülnek a Rábca híd áthelyezésére. (Borbíró-Valló)

Szigetet és Újvárost egykor a Rábca választotta el. A kép közvetlenül a feltöltés előttről, 1908-ból való, már készülnek a Rábca híd áthelyezésére. (Borbíró-Valló)

Külön érdekessége a mederáthelyezés történetének, hogy (a máig ezt a nevet viselő) Híd utcai hidat 1908 augusztus 20-án a Magyar Vaggon- és Gépgyár hídépítői egy darabban felemelték és két uszályon az új meder fölé rakták, mintegy 2 km-re eredeti helyétől. A műtárgy most is ott van, ám mára (a nyolcvanas évek szabályozásainak köszönhetően) a Rábca egy még újabb mederből, Győrtől kb. 4 km-re torkollik a Mosoni-Dunába.

A Rábca még eredeti medrében, 1860-ban. Közvetlenül a szabályozás után, 1910-ben. 1971-ben már áll az iskola.

A Rábca még eredeti medrében, 1860-ban. Közvetlenül a szabályozás után, 1910-ben. 1971-ben már áll az iskola (90-es számmal jelölve).

Az 1908-ban kiszárított folyó helyén hosszú parksáv alakult ki. A meder északi oldalán a két világháború között a szigeti gyárakat kiszolgáló iparvágány létesült. Az üres terület hasznosítására 1956-ban felmerült az az ötlet is, hogy itt vezessék be a nyugatról érkező bécsi főutat a belvárosba [1]. A hatvanas évek végén ide került volna a nagyléptékű rekonstrukciós tervek szerint a környék új városközpontja. Ez végül nem valósult meg, csak egy kisebb középület, a néhány éve lebontott Bercsényi ligeti vásárcsarnok készült el (Az 1971-es térképen a 152-es számmal jelölt).

A Bercsényi Miklósról elnevezett iskola erre a nagyon jellegzetes helyre, az Újvárost és Szigetet még néhány évtizeddel azelőtt elválasztó egykori folyó medrébe épült. A telepítési koncepció célja az volt, hogy az épülettömeg  lezárást adjon az ezen a helyen kialakult parksáv semmi futó északi részének. Ez a megoldás azzal az előnnyel is járt, hogy szinte korlátlan terület állt rendelkezésre az iskolához tartozó sportpályák és zöldfelületek kialakítására.

Az épület tervezője az Észak Magyarországi Tervező Iroda munkatársa, Cserhalmy József volt. A tervezés (1953–) és a kivitelezés (1955–1956) időszaka is a szocreálba esett. A Magyar Építőművészet 1953-ban közölt egy makettet és egy alaprajzot, amely a szöveg alapján egyértelműen ennek az épületnek egy korábbi tervváltozata. A képen egy három szintes, szigorú szimmetriával komponált épületet látunk. Az alaprajz nagyvonalú közösségi tereket mutat: hatalmas, a főbejárat előtere után következő, az egész főhomlokzati szárnyon átnyúló  aulateret és bátran méretezett tornacsarnokot. A 16 tantermes általános iskolában külön szintre kerültek volna a fiú és a lány osztályok.

(fotó: HG)

Az épület főhomlokzata zárja le az egykori folyómederben kialakított, hosszan elnyúló parksávot. (fotó: HG)

Az emléktábla tanúsága szerint 1956 augusztus 31-én ért véget a fentieknél szerényebb programmal megvalósult iskola építése. A végül csupán földszint plusz egy emeletes (alápincézett) épületben nyolc általános és négy gimnáziumi osztály kapott helyet. A szimmetrikus épülettömeg megmaradt, de a nagyvonalú hosszanti aula helyett csupán a főbejárat szerényebb méretű előterét találjuk. A két szint belmagasságú tornaterem átkerült az épület északkeleti oldalára, így szervesen kapcsolódik és illeszkedik a főtömeghez, de alapterülete jóval kisebb lett. A főbejárattól három szárny indul. Az oldalirányba kifutó, egytraktusos részekben a tantermek délkelet felé, a parkra néznek. A középső szárny a főbejárati tengelyben nyúlik hátrafelé, középfolyosóról nyíló északkeleti és délnyugati tájolású osztálytermekkel.

Az összképet kedvezően befolyásolta a program csökkentése, ha a megvalósult épület és az 1953-as makett között próbálunk párhuzamot vonni. Azzal, hogy egy szinttel kisebb lett a ház, emberibb léptéket öltött. A díszítéseken is tetten érhető, hogy Cserhalmy igyekezett mindenhol a lehető legvisszafogottabban klasszicizáló díszítőmotívumokat alkalmazni. A téglaburkolat emlékeztethet a jellemzően KÖZTI-s “skandináv stílusú” szocreál épületekre is (pl. 1.  és 2.). Az építész több győri munkájának fontos jellegzetessége az itt is érezhető “egyensúly”: a korszak elvárásai,  jellegzetességei vagy éppen újdonságai egyértelműen leolvashatók épületeiről, de egyiknek sem kerül túlzott befolyása alá, mindegyiket finom igényességgel alkalmazza (ez alól talán csak a Fátay Tamással közösen tervezett “megyeháza” épülete kivétel).

A főhomlokzat középső három nyílástengelyének kiemelése jó arányérzékkel megfogalmazott formálással válik egyértelművé. Párkányzatot egyedül itt találunk, amely enyhe lejtésű stilizált timpanonként jelenik meg. A legerősebb gesztus talán a nyílások két szinten átnyúló kőkeretezéssel való összefogása, de ez is épp annyira hangsúlyos, amennyire az egy főbejáratnak még kijár. A homlokzaton ezután azonos ritmusban sorolt, vékony kőkeretű ablakokat találunk. A sorozat azonban nem fut ki a végtelenbe (mint ahogy azt a korábbi terven láthattuk), hanem a két szélső, előreugró rész megállítja azt, és ezek oldalirányba le is zárja az épület szabadon álló tömegét.

A belső tér is kiegyensúlyozott formálású, kivéve talán a túl hangsúlyos padlóburkolatot.

A belső tér is kiegyensúlyozott formálású, kivéve talán a túl hangsúlyos padlóburkolatot.

A belsőben fehérre festett vakolt felületek, kő- és műkő burkolat harmonikus egyensúlyával találkozunk. Ebbe sajnos eléggé belerondítanak a valószínűleg később lerakott metlachi padlóburkolat túl hangsúlyos vonalai.

A tornacsarnok 1975-ben épült, tervezője Winkler Gábor. (fotó: HG)

A tornacsarnok 1975-ben épült, tervezője Winkler Gábor. (fotó: HG)

Az intézmény jelentős szerepet töltött be és tölt be ma is Győr oktatásában. 1973-tól testnevelési tagozattal is működik (több olimpiai bajnok indult innen, pl. Borkai Zsolt, jelenlegi polgármester is). Hogy a feltételek adottak legyenek, a 1975-re nagyméretű tornacsarnok épült Winkler Gábor tervezésében a meglévő tornatermi részhez csatlakoztatva. Ekkoriban készült a kajak-kenu próbamedence is. Az időközben szakközépiskolaként tovább működő intézmény folyamatosan műhellyel, laborral és új oktatási szárnnyal is kiegészült 1995-re.

Az épület megtalálható a tíz közép-, dél- és kelet-európai ország részvételével közösen megvalósított “Átrium – a 20. századi totalitárius építészete a városvezetésbenc. kísérleti projektben. Itt a szocialista diktatórikus építészet “barátságos arcú” példájaként szerepel.

HG



[1] Borbíró-Valló