| épült: | 1961–65 |
| beépítést tervezte: | Fátay Tamás és munkatársai (GYŐRITERV) |
| funkció: | lakótelep |
| hol: | 9023 Győr, a Bartók Béla út mentén. (térkép) |
A második világháború után, 1960 és 1965 között, a várost kettészelő vasúttól délre, a nádorvárosi Bartók Béla út mentén valósult meg Győr első igazán komplex városfejlesztési projektje az 1917-ben átadott Gyárvárosi Lakótelep óta. A főbb útvonalak menti zártsorú, földszintes beépítés mellett Nádorvárosban a két világháború között jellemzően villák és szerényebb kertes házak épültek, azonban már az 1929-ben kiírt városrendezési tervpályázat fő kihívását is a vasúttól délre eső terület szabályozására, beépítésére, útvonalvezetésére vonatkozó javaslatok tétele jelentette. A várost átformáló víziók megvalósulása helyett ekkoriban azonban csak néhány városias épület készült el (pl.).
Nádorváros fejlesztése végül a tömeges lakásépítéssel indulhatott meg az ötvenes évek legvégén. A választás nem csak a korábbi szándékok megvalósítása miatt esett erre a területre, hanem azért is, mert ebben a már meglévő, de erősen hiányos városszövetben állt rendelkezésre felhasználható infrastruktúra és (itt-ott bontások árán) hely is. A Malom liget szocreál keretes beépítése után a Bartók Béla út fejlesztése vált prioritássá az ötvenes évek végén.
A Bartók Béla úton több XIX. század végi, XX. század eleji emeletes épület között jellemzően földszintes, részben használhatatlanul elavult, részben azonban hangulatos, barokkos-kisvárosias házsor állt. A földszintes épületek elbontásával, a nagyobb épületeket új lakóházakkal kiegészítve, a déli városrész új főútjának kialakítását tűzték ki célul a tervezők.
A beruházásban 900 új lakás és a hozzájuk kapcsolódó köz- és szolgáltatóépületek szerepeltek. Ilyen mennyiségű lakás kivitelezése gazdaságossági okokból csak előregyártott szerkezetekkel volt lehetséges. Az ekkoriban rendelkezésre álló blokkos lakóépület-típustervek nagyon szűk határokat szabtak. Három típusterv közül lehetett választani, amelyeket a meglévő utcaszerkezetbe és házak közé kellett elhelyezni. (A blokkos épületekről, jelentőségükről és kötöttségükről itt lehet bővebben olvasni.)
A kompromisszumok ellenére, illetve talán éppen azért, mert a meglévő városszövetet kiegészítve, egyfajta “rehabilitációként” épült meg a Bartók Béla úti beépítés, egy meglehetősen élhető városi környezet jött létre.
A típuslakóházak mellett a középületek egyedi tervek alapján készültek. A belváros felől, a Bartók Béla út “kapuja”-ként épült meg Lőrincz József tervei szerint a “Kristály” étterem és mellette az ABC áruház. A lakótelep központjában egy fodrászat és egy kisbolt együttese kapott helyet (tervező Harmati János). A közelben lévő Gárdonyi Géza Általános Iskola 1967-ben Bognár István tervei szerint bővült egy tíz tantermet magába foglaló kiegészítéssel.
Egyetlen egyedi tervezésű lakóépület épült ekkoriban a Bartók Béla úton. Itt úgy jött volna ki a típustervek sorolása, hogy egy nagy platánt is ki kellett volna vágni. A tervezőknek sikerült elérniük, hogy erre a helyre kivételesen egy egyedi tervezésű épület kerülhessen, amit nem köt az alaprajzi szekciók megszabott hosszúsága. Lang János tervei szerint 1960 körül megépült a lakóház, és a platánfa áll azóta is.
HG
A beépítés:
Utcakép:
Galéria (kattintásra megnyílik):
moderngyor.com 