A Malom liget beépítése

tervezte: Lakatos Kálmán, Cserhalmy József, Hegyi György (GYŐRITERV)
épült: 1952–55
funkció: lakóépületek
hol: 9023 Győr, Tihanyi Árpád, Álmos, Corvin és Attila utcák által határolt tömb (térkép)
A kiégett Beck-malom 1945-ben. (forrás: Winkler- Kurcsis)

A kiégett Back-malom 1945-ben. (forrás: Winkler- Kurcsis)

A II. világháború után az első, több lakóépületet magába foglaló beruházás volt az ún. Malom ligeti beépítés. A nevét az egykor itt álló, de a háborúban leégett Back-malomról kapta. A malom 1845-ben épült fel, ekkoriban indult meg Győr iparosodása, a kézműves műhelyek helyett gyárak, ipari üzemek kezdtek épülni, közülük ez volt az egyik első. Pontosan 100 év elteltével a német visszavonulók felgyújtották a másik győri malommal együtt. Az ötvenes évek elején a még erősen hiányos vagy sérült közművek korában a hely azért volt alkalmas az építkezésre, mivel az egykori malom artézi kútja ivóvizet tudott szolgáltatni.

Három épület épült három tervezőtől. Az ötvenes évek elejétől vált elvárt gyakorlattá a típustervek (ekkor még csak típusalaprajzok) alkalmazása, hogy a beruházásokat központilag kordában tudják tartani. A szintén elvárt szocreál formálás, a díszítések tekintetében viszont a tervezők “szabad” kezet kaptak. Így az építészek keze nyoma meglátszik az épületeken, annak ellenére, hogy mindhárom ház gyakorlatilag típusszekciók (tetszőleges számú) sorolásából áll. (Hasonlóan “szerencsésen” alakult ki két belvárosi típusszekciókból álló épület, amelyekre még a hagyományos győri sarokerkély is rákerülhetett.)

Életkép a hatvanas évek elejéről. (forrás: Győri képeskönyv)

Életkép a hatvanas évek elejéről. (forrás: Győri képeskönyv)

A szocreál épülettelepítési elvárásoknak megfelelően itt is keretes, tömbhatáron álló beépítés valósult meg. Az egységes, de mégis egyedi megjelenésű térfalakkal körülvett Malom liget ma is kedvelt zöldfelülete Nádorvárosnak. A forgalmasabb Tihanyi Árpád utat kivéve a házak nyugalmas, jó hangulatú parkra néznek. A liget hátsó részén álló “C” jelű épület földszintjéről boltok és étterem nyílik, városi funkciókat hozva a térre. 

Az házak hagyományos, falazott technológiával épültek, fa nyílászárókkal. Magastetejük, a használható minőségű fa hiánya miatt, előregyártott vasbeton “szarufákból” készült [Fátay].

A Malom liget mellett épült tovább az “új Nádorváros”. Nyugatra tőle Fátay Tamás kísérleti hétemeletes házával indul az ötvenes évek végén épített házak sora, kelet felé pedig a hatvanas évek elején már előregyártott blokkokból épült a Bartók Béla úti beépítés.

A mai és a korábbi beépítés .

A mai és a korábbi beépítés .

“A”. épület:

tervezte: Cserhalmy József (GYŐRITERV)
hol: Tihanyi Árpád út 32/A–B.
Az "A" épület ligetre néző homlokzata. (fotó: HG)

Az “A” épület ligetre néző homlokzata. (fotó: HG)

Az épület a szocreál stílus díszítéseit minimálisan alkalmazza. Csak a Tihanyi Árpád úti homlokzatán lizénákkal kiemelt bejárati tengelyek esetében és a földszinti vakolat-mintákban jelenik meg a historizálás. A három közül a legnagyobb épület, típusszekciói a Corvin utcában hosszan sorakoznak. Tágas, saját belső udvart fog közre három oldalról záródó tömege.

“B”. épület:

tervezte: Lakatos Kálmán (GYŐRITERV)
hol: Álmos utca 18–26.
A "B" jalű ház a jellegzetes "huszártoronnyal". (fotó: HG)

A “B” jalű ház a jellegzetes “huszártoronnyal”. (fotó: HG)

A legtöbb formát, díszítést felvonultató épület a három közül, amely még így is visszafogott marad. Ez az egyetlen épület, amelyen nem a szimmetria dominál, hosszú főhomlokzatán (az enyhén emelkedő terep miatt) függőlegesen és vízszintes irányba is van egy ugrás. A hosszan sorolt ablakok ritmusát tervezője vakolatlizénákkal oldotta fel, vízszintesen meanderminta fut. Megkérdőjelezhető funkciójú, de kétségkívül jellegzetes eleme az ún. “huszártorony”. A hosszú, Álmos utcai szárnyhoz képest az oldalsó épületrészek már-már erőltetett befordításnak tűnnek (hogy a “kötelező” keretes beépítés meglegyen), ennek ellenére így szintén védett, saját udvart mondhat magáénak (amelyet nyugat felől később odaépített garázsok nyomorúságos sora zár.).

“C”. épület:

tervezte: Hegyi György (GYŐRITERV)
hol: Corvin utca 42.
A "C" épület határolja a ligetet nyugati irányból. (fotó: HG)

A “C” épület határolja a ligetet nyugati irányból. (fotó: HG)

Hegyi György már-már túl visszafogottan alkalmazta a historizáló elemeket épülete külső architektúráján. A bejáratok kiemelésén túl a kis méretű erkélyek ugranak csak ki homlokzat síkjából. A ház alaprajzának csonka “Z” alakja meglehetősen furcsa. Az Álmos utca felé eső, pár méteres befordulás (ld. légifelvétel) mintha egy soha meg nem valósult folytatást feltételezne. (Illetve a folytatás megvalósult kb. öt évvel később, de már szabadon álló, blokkos épületekkel, ld. légifelvétel, az egykori malom helyén.) Kis mérete miatt ugyanígy öncélúnak tűnik az északi kiugrás, de általa mégis lezárást kap az amúgy végtelenbe futó homlokzat és így az ott lévő étterem kerthelyisége is hangulatos zugot talált.

HG



Utcakép:

3 comments

  1. Visszajelzés: Közép- és nagyblokkos épületek | Modern Győr

  2. Visszajelzés: Bartók Béla utcai blokkos beépítés | Modern Győr

  3. Visszajelzés: Mester utcai lakóházak | Modern Győr

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s