Rendezési terv, 1947

A háború után Lakatos Kálmán vezetésével rohamtempóban készült el Győr városrendezési terve. Az elképzelésbe több esetben beépülnek az 1929-es tervpályázat tanulságai is. Sok eleme hosszú távon meghatározta Győr fejlődését, de több nagyszabású gondolata nem valósult meg. Ilyen volt például a vasút nyomvonalának délebbre helyezése magasvasútként. Szabadhegyen lett volna a pályaudvar, a vasút jelenlegi nyomvonalának helyén pedig Győr új, reprezentatív főútja, egyúttal új központja alakult volna ki. Ennek építészeti kialakítását mutatja Lakatos Kálmán rajza. Az új városközpont végül a hatvanas évektől a városházával szemben, és a Szent István út mentén épült ki.

Nádorváros részletes rendezése is elkészült. Az 1929-es tervpályázat alapján a Körkemence utcát egy déli körúttá fejlesztését javasolta, ez meg is valósult az Adyvárosi lakótelep építésekor (Szigethi Attila út) , bár a nyugati csomópontja a Szent István úttal csak a kilencvenes évek elején készült el.  Ugyanígy megvalósult, de jóval később (1979-ben) a Fehérvári út meghosszabbítása és átvezetése a Dunán Révfaluba. Révfalu részletes rendezésének javaslatát is tartalmazta a terv, és például sporttelepeket is kijelölt a város délkeleti sarkán. Kidolgozásra kerültek a tágabb régió közlekedési, közművesítési és mezőgazdasági fejlesztéseit is.

Az 1948-as fordulat után a városfejlesztési dokumentumot félretették, de végül 1950-ben Lakatos Kálmán elérte, hogy a város kezében maradhasson a rendezési terv átdolgozásának irányítása. A vidéki városok közül egyedül Győr tudta ezt akkoriban elmondani magáról [1]. Ugyanakkor Lakatos terveit át kellett formálni a szocreálnak megfelelő módon.

[1] Fátay Tamás: Győr – Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Győr, 2011.