Rába Kettős híd

 

tervezte: Kemény Ádám (UVATERV)
épült: 1952
funkció: közúti híd (közlekedés)
hol: 9025 Győr, Rába Kettős híd (térkép)

Ebben a bejegyzésben Győr talán legrégebbi átkelőhelyének történetéről lesz szó. Mint az előző két híd történetét is, ezt is jóval a “modern” kor előtt kezdjük…

 

Az Aquincum és Vindobona közötti római kori út Rábán való átkelőhelye mellett Arrabona állt. Az út nyomvonala (kb. a mostani Király utca) alapján feltételezhető, hogy itt, a mostani Kettős híd helyén létesülhetett már akkor is a Rábán átvezető híd, Győr első hídja. Sőt, Arrabona helyőrségének egyik fontos szerepe éppen ezen átkelőhely védelme volt. Az út egészen a török ellen szükségessé váló hatalmas várépítkezésekig a városon kívül vezetett. Ekkoriban még nem “kettős”, csak “szimpla” híd volt, csak a folyó főága létezett.

A 17. század elején készült mozgalmas metszet Győr visszafoglalását ábrázolja. A támadók a kaput robbantják be, a védők (később) a lőportornyot. De most számunkra a vártól dél-keletre (balra) eső, a "Suburbum"-ba, a külvárosba a Rábán átvezető híd ábrázolása az érdekes. (forrás: Borbíró-Valló)
(forrás: Borbíró-Valló)

A 16. században európai léptékű építési munkálatok indulnak Győrben. Olasz építőmesterek tervei alapján korszerű védelmi rendszer épül, hiszen a város feladata lett volna a Bécs ellen vonuló török feltartóztatása. Ekkor épülnek meg a várfalak és alakulnak ki a várkapuk helyei. A Bécsből érkező út a Rábán a mostani híd helyén átvezetve érkezett meg a Bécsi kapuhoz.

A híd akkor vált “kettőssé”, amikor 17. század közepén egy újabb nagyszabású török támadástól tartva, a várat kiegészítették azokkal a külső erődítményekkel, amelyek megépítését már a 16. században is tervezték. Több mint húsz mesterséges sziget épült külső védműként, amelyek úgy vették körül a várat, mint a sündisznót a tüskéi. Ezek egyike a mai Radó-sziget is, amelyen át a bécsi utat vezették, ahogyan az alábbi metszeten is látható. (Az erődítés egyébként annyira jól sikerült, hogy  a török felmérve saját és a vár erejét, egyszerűen elment mellette tovább, Bécs felé.)

A térkép 1860-ban készült, és a 1757-es évi állapot rekonstruálása. A kinagyított részleten jól kivehető, hogy Radó sziget a reneszánsz erődítmény egy elővédműve, amelyet a Rába vesz körül és így "kettős" híddal közelíthető meg a város nyugati bejárata, a bécsi kapu. (forrás: Szabó Gy.: Káptalandombi tanulmányok)
A térkép 1860-ban készült, és a 1757-es évi állapot rekonstruálása. A kinagyított részleten jól kivehető, hogy Radó-sziget a reneszánsz erődítmény egy elővédműve, amelyet a Rába vesz körül és így “kettős” híddal közelíthető meg a város nyugati bejárata, a bécsi kapu. (forrás: Szabó Gy.: Káptalandombi tanulmányok)

A török korban a Bécsi kapuhoz felvonóhíd vezetett. A háborúk elmúltával feleslegessé váló mozgatható híd helyén építettek egy a fix, cölöpös jármos hidat. Az alábbi rajz is ezt ábrázolja (és érdemes megfigyelni az ekkorra már elhanyagolt várfalakat, de a még ép reneszánsz kapufelépítményt is).

Az osztrák csapatok vonulnak a Bécsi kapuhoz a híd 19. századi elődjén 1949-ben. (Fruhmann Antal rajza)
Az osztrák csapatok vonulnak a Bécsi kapuhoz a híd 19. századi elődjén 1949-ben. (Fruhmann Antal rajza)

Bár itt az osztrák csapatok bevonulását láthatjuk, de a reformkor és a kereskedelem fellendülése elhozta a városnak a nyugodtabb és alapvetően békés fejlődés korszakát, és híd környezete is átalakult. Az egykori védműszigetről a 19. század elején elbontották a falakat, és itt valósul meg a klasszicizmus egyetlen jelentősebb épülete Győrött, a kőszínház. Ez végső formáját 1839-ben kapja Fruhmann Antal tervei alapján. Így ábrázolták az alábbi képen is, ahol a sétatérré, pihenő hellyé átalakuló sziget idilli képét láthatjuk, természetesen a Bécsi kapuhoz vezető híddal együtt, amelyet ezután leginkább Sétatéri hídnak neveznek a győriek.

Egy másik rajz, szintén 1850 körülről, amely a várost nyugatról ábrázolja. Előtérben a kisebbik Rába-ág feletti híd. A szigeten, a színház előtti tér a 19. század során kedvelt sétáló, szabadidős helyévé vált a győrieknek.
Egy másik rajz, szintén 1850 körülről, amely a várost nyugatról ábrázolja. Előtérben a kisebbik Rába-ág feletti híd. A szigeten, a színház előtti tér a 19. század során kedvelt sétáló, szabadidős helyévé vált a győrieknek.

A 1850-es évektől megindul a győri vasúti közlekedés a Bécs-Budapest vonalon. A vasút a városmagot délről kerüli el, és a vasútállomás is ide, az akkori város szélére kerül. A vízen folyó élénk gabonakereskedelem és a vasúti szállítás összekapcsolása így nagy gondot okozott, több átrakodást igényelt. Ennek egyik (rész)megoldása volt, hogy a szállítóhajókat felvontatták a Rábán, ahol az árut a vasúthoz közelebb lehetett kipakolni. A GYSEV 1887-ben pedig iparvágányt is vezetett a Rába partra:

A Radó sziget környéke 1910 körül. A Kettős híd a térképen pirossal jelölve.
A Radó-sziget környéke 1910 körül. A Kettős híd a térképen pirossal jelölve.

Emiatt azonban újjá kellett építeni a hidat is, mivel túl alacsony volt, a nagyobb hajók nem fértek át alatta. 1869-ben új cölöphíd épül felhúzható középrésszel.

Holló Alajos: Győr - a karmelita templom a híddal c. képe az egyik legszebb fennmaradt ábrázolása a 19. századi Sétatéri hídról.
Holló Alajos: Győr – a karmelita templom a híddal c. képe az egyik legszebb fennmaradt ábrázolása a 19. századi Sétatéri hídról.

Az egyre növekvő forgalom és a nagy igénybevétel miatt a híd állapota rohamosan romlott. A város vezetése az 1890-es években céltudatosan nagy közlekedési fejlesztésekbe fogott, elhatároztak e híd újjáépítését is. Így készülhetett el 1893-ban egy vas-szerkezetű híd terve.

Gregersen és fia vállalkozó 1893-ban kapta meg az engedélyt az építésre. A két csuklós, vasíves, kétfőtartós, 52,7 m támaszközű vasszerkezetet Resicán szerelték össze. Az alapozáshoz a cölöpöket gőz cölöpverővel verték le. A híd középső része egy 9,3 m szabad nyílású, kézi erővel 2,6 m-re felemelhető hídelemből állt. [1]

A Kettős híd légifelvételen. Jól látható a Sziget, a rajta lévő színházzal. A Rábán az előtérben egy nagyobb szállítóhajó várakozik, a híd túloldalán a GYSEV kikötője. (forrás: Borbíró-Valló)
A Kettős híd légifelvételen. Jól látható a Sziget, a rajta lévő színházzal és a híd túloldalán a GYSEV szárnyvonalához kapcsolódó rakpart. (forrás: Borbíró-Valló)

Az alábbi képen nagyon jól látszanak a két híd íves szerkezetei, amelyek új elemmel gazdagították a városképet. Középütt látjuk a “Kioszk” épületét is, amely a 20. század elején épült a szigeten, a győri társasági élet központja volt. A régi színházépületet helye (bal oldal) ekkorra már üres, lebontották.

Az 1893-ban elkészült vas-szerkezetű híd és a Radó sziget. (forrás: Szabó Gy.: Káptalandombi tanulmányok)
Az 1893-ban elkészült vas-szerkezetű híd és a Radó-sziget. (forrás: Szabó Gy.: Káptalandombi tanulmányok)

A vashidat 1931-ben felújították, megerősítették, de 1945-ben ez is a háború áldozata lett. Az alábbi képen Rábába borult roncsot láthatjuk, előtérben pedig az ideiglenesen tákolt gyalogoshidat.

Háttérben a lebombázott híd roncsa, előtérben az ideiglenes gyalogoshíd. (archív)
Háttérben a lebombázott híd roncsa, előtérben az ideiglenes gyalogoshíd. (archív)

A háború után a szovjet hadsereg hamar nagy teherbírású, masszív fahidat épített. A város felőli hídszakasz az eredeti hely mellett épült fel, hogy az új átkelő építése és a közlekedés párhuzamosan folyhasson. A vashíd helyreállítása nem volt indokolt, mivel sem szerkezete, sem teherbírása nem felelt volna meg az igényeknek. Az első ötéves tervben új híd építése kezdődött.

Épül az új vasbeton szerkezet 1952 k. (forrás: Régi Győr)
Épül az új vasbeton szerkezet 1952 k. (forrás: Régi Győr)

Kemény Ádám (UVATERV) teljesen új formájú hidakat tervezett a Rába két ágára. Karcsú, légies vasbeton gerendahidak épültek: a nagyobbik 82, a kisebb 57 m hosszú szerkezet.

A nagyobbik Rába-ág felett átívelő híd. (fotó: HG)
A nagyobbik Rába-ág felett átívelő híd. (fotó: HG)

A nagyobbik, kéttámaszú szerkezet eredetileg Gerber-csuklókkal készült. A két partról három-három darab szekrényszerkezetű vasbetontartó nyúlik ki konzolosan, amelyre a középső üreges rész ráhelyezték. A szerkezet kedvező erőjátéka tette lehetővé a híd könnyed, elegáns megjelenését. Érdekesség, hogy a Gerber-csuklókat 1985-ben összefogták, megszüntették.

A nagyobbik Rába-ág felett átívelő híd alulról. (fotó: HG))
A nagyobbik Rába-ág felett átívelő híd alulról. (fotó: HG))

A híd építéséhez kötődött a belvárosi hídfő rendezése is 1954-ben. A Bécsi kapu tér terepszintjét egy méterrel megemelték (amelyet sajnos megsínylettek a teret körülvevő épületek lábazatai és főleg a homlokzatok arányai). A várfal elé húzott épületeket lebontották (pl. az akkor már moziként működő, korábban legendás kávéház épületét is), a bástya szegletében így teresedés alakult ki, ahonnan a várfal alatti sétány is indul.

A Bécsikapu tér rendezéseének makettje.
A Bécsi kapu tér rendezésének makettje. Nem a teljesen a megvalósult változat.

Az útpálya alá helyezett tartószerkezetű kialakításnak még egy, tudatosan tervezett következménye volt: eltűnt a várossziluettből az íves vas-szerkezet. A várostervezők törekvése a városkép szabad érvényesülésére volt. És valóban: akár nyugat felől közelítünk a hídon, akár észak felől nézünk a város felé, a Rába Kettős híd szabad rálátást enged a belváros barokkos képére, sőt karcsú eleganciája szépen ki is emeli, kiegészíti azt.

(fotó: HG)
A barokk város az elegáns vasbeton híddal. (A part sajnos épp rendezetlen, építkeznek.) (fotó: HG)

Hartmann Gergely

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON IS!

Források:
[1]: Kara Katalin – dr. Tóth Ernő (szerk.): Hídjaink – A római örökségtől a mai óriásokig (letölthető innen)
Mentes-Galgóczy: Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (letölthető innen)
Szabó Gyula: Káptalandombi tanulmányok 1. (letölthető innen)
és Winkler-Kurcsis, Borbíró-Valló, Fátay Tamás könyvei

A galéria kattintásra megnyílik:

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s