Rába Kettős híd

Ebben a bejegyzésben Győr talán legrégebbi átkelőhelyének történetéről lesz szó. Mint az előző két híd történetét is, ezt is jóval a “modern” kor előtt kezdjük…

Az Aquincum és Vindobona közötti római kori út Rábán való átkelőhelye mellett Arrabona állt. Az út nyomvonala (kb. a mostani Király utca) alapján feltételezhető, hogy itt, a mostani Kettős híd helyén létesülhetett már akkor is a Rábán átvezető híd, Győr első hídja. Sőt, Arrabona helyőrségének egyik fontos szerepe éppen ezen átkelőhely védelme volt. Az út egészen a török ellen szükségessé váló hatalmas várépítkezésekig a városon kívül vezetett. Ekkoriban még nem “kettős”, csak “szimpla” híd volt, csak a folyó főága létezett.

A 16. században európai léptékű építési munkálatok indulnak Győrben. Olasz építőmesterek tervei alapján korszerű védelmi rendszer épül, hiszen a város feladata lett volna a Bécs ellen vonuló török feltartóztatása. Ekkor épülnek meg a várfalak és alakulnak ki a várkapuk helyei. A Bécsből érkező út a Rábán a mostani híd helyén átvezetve érkezett meg a Bécsi kapuhoz.

A híd akkor vált “kettőssé”, amikor 17. század közepén egy újabb nagyszabású török támadástól tartva, a várat kiegészítették azokkal a külső erődítményekkel, amelyek megépítését már a 16. században is tervezték. Több mint húsz mesterséges sziget épült külső védműként, amelyek úgy vették körül a várat, mint a sündisznót a tüskéi. Ezek egyike a mai Radó-sziget is, amelyen át a bécsi utat vezették, ahogyan az alábbi metszeten is látható. (Az erődítés egyébként annyira jól sikerült, hogy  a török felmérve saját és a vár erejét, egyszerűen elment mellette tovább, Bécs felé.)

A török korban a Bécsi kapuhoz felvonóhíd vezetett. A háborúk elmúltával feleslegessé váló mozgatható híd helyén építettek egy a fix, cölöpös jármos hidat. Az alábbi rajz is ezt ábrázolja (és érdemes megfigyelni az ekkorra már elhanyagolt várfalakat, de a még ép reneszánsz kapufelépítményt is).

Bár itt az osztrák csapatok bevonulását láthatjuk, de a reformkor és a kereskedelem fellendülése elhozta a városnak a nyugodtabb és alapvetően békés fejlődés korszakát, és híd környezete is átalakult. Az egykori védműszigetről a 19. század elején elbontották a falakat, és itt valósul meg a klasszicizmus egyetlen jelentősebb épülete Győrött, a kőszínház. Ez végső formáját 1839-ben kapja Fruhmann Antal tervei alapján. Így ábrázolták az alábbi képen is, ahol a sétatérré, pihenő hellyé átalakuló sziget idilli képét láthatjuk, természetesen a Bécsi kapuhoz vezető híddal együtt, amelyet ezután leginkább Sétatéri hídnak neveznek a győriek.

A 1850-es évektől megindul a győri vasúti közlekedés a Bécs-Budapest vonalon. A vasút a városmagot délről kerüli el, és a vasútállomás is ide, az akkori város szélére kerül. A vízen folyó élénk gabonakereskedelem és a vasúti szállítás összekapcsolása így nagy gondot okozott, több átrakodást igényelt. Ennek egyik (rész)megoldása volt, hogy a szállítóhajókat felvontatták a Rábán, ahol az árut a vasúthoz közelebb lehetett kipakolni. A GYSEV 1887-ben pedig iparvágányt is vezetett a Rába partra:

Emiatt azonban újjá kellett építeni a hidat is, mivel túl alacsony volt, a nagyobb hajók nem fértek át alatta. 1869-ben új cölöphíd épül felhúzható középrésszel.

Az egyre növekvő forgalom és a nagy igénybevétel miatt a híd állapota rohamosan romlott. A város vezetése az 1890-es években céltudatosan nagy közlekedési fejlesztésekbe fogott, elhatároztak e híd újjáépítését is. Így készülhetett el 1893-ban egy vas-szerkezetű híd terve.

Gregersen és fia vállalkozó 1893-ban kapta meg az engedélyt az építésre. A két csuklós, vasíves, kétfőtartós, 52,7 m támaszközű vasszerkezetet Resicán szerelték össze. Az alapozáshoz a cölöpöket gőz cölöpverővel verték le. A híd középső része egy 9,3 m szabad nyílású, kézi erővel 2,6 m-re felemelhető hídelemből állt. [1]

Az alábbi képen nagyon jól látszanak a két híd íves szerkezetei, amelyek új elemmel gazdagították a városképet. Középütt látjuk a “Kioszk” épületét is, amely a 20. század elején épült a szigeten, a győri társasági élet központja volt. A régi színházépületet helye (bal oldal) ekkorra már üres, lebontották.

A vashidat 1931-ben felújították, megerősítették, de 1945-ben ez is a háború áldozata lett. Az alábbi képen Rábába borult roncsot láthatjuk, előtérben pedig az ideiglenesen tákolt gyalogoshidat.

A háború után a szovjet hadsereg hamar nagy teherbírású, masszív fahidat épített. A város felőli hídszakasz az eredeti hely mellett épült fel, hogy az új átkelő építése és a közlekedés párhuzamosan folyhasson. A vashíd helyreállítása nem volt indokolt, mivel sem szerkezete, sem teherbírása nem felelt volna meg az igényeknek. Az első ötéves tervben új híd építése kezdődött.

Kemény Ádám (UVATERV) teljesen új formájú hidakat tervezett a Rába két ágára. Karcsú, légies vasbeton gerendahidak épültek: a nagyobbik 82, a kisebb 57 m hosszú szerkezet.

A nagyobbik, kéttámaszú szerkezet eredetileg Gerber-csuklókkal készült. A két partról három-három darab szekrényszerkezetű vasbetontartó nyúlik ki konzolosan, amelyre a középső üreges rész ráhelyezték. A szerkezet kedvező erőjátéka tette lehetővé a híd könnyed, elegáns megjelenését. Érdekesség, hogy a Gerber-csuklókat 1985-ben összefogták, megszüntették.

A híd építéséhez kötődött a belvárosi hídfő rendezése is 1954-ben. A Bécsi kapu tér terepszintjét egy méterrel megemelték (amelyet sajnos megsínylettek a teret körülvevő épületek lábazatai és főleg a homlokzatok arányai). A várfal elé húzott épületeket lebontották (pl. az akkor már moziként működő, korábban legendás kávéház épületét is), a bástya szegletében így teresedés alakult ki, ahonnan a várfal alatti sétány is indul.

Az útpálya alá helyezett tartószerkezetű kialakításnak még egy, tudatosan tervezett következménye volt: eltűnt a várossziluettből az íves vas-szerkezet. A várostervezők törekvése a városkép szabad érvényesülésére volt. És valóban: akár nyugat felől közelítünk a hídon, akár észak felől nézünk a város felé, a Rába Kettős híd szabad rálátást enged a belváros barokkos képére, sőt karcsú eleganciája szépen ki is emeli, kiegészíti azt.

Hartmann Gergely

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON IS!

Források:

A galéria kattintásra megnyílik: