Sportcsarnok

épült:	(1970–) 1973–1976
tervezők:	Lőrincz József, építészmérnök (Győriterv) Pongrácz István (tartószerkezet) Palla Dénes, Schléger Zoltán (épületgépészet) Németh Miklós (épületvillamosság)
funkció:	középület (sportlétesítmény)
hol:	9027 Győr, Kiskút liget (térkép)

A sport- és kiállítási csarnok létrejöttében Lőrincz Józsefnek, az épület tervezőjének személyesen is nagy szerepe volt. Győr város végrehajtó bizottságának 1968. nyarán adta elő a győriterves tervezőktől származó ötletet[2]: készüljön a győri Kiskúti liget rekonstrukciójaként a már épülő stadion mellé egy kiállítási csarnok, amelyben a győri gyárak, vállalatok mutathatják be időről-időre a termékeiket. Ez az igény valóban jelen volt, hiszen még a hetvenes évek elején is három ipari kiállítást rendeztek Győrött, amelyeknek nem volt megfelelő helyszíne.

Ezzel együtt a fedett sportcsarnokok építése országszerte előtérbe került a hatvanas évek derekától. Ilyen létesítmény sem volt Győrben. A két igény találkozott, és kialakult az új győri létesítmény programja: egy sporteseményekre és kiállítások megrendezésére egyaránt alkalmas csarnok.

A finanszírozásba beszálltak a város ipari üzemei (oroszlánrészben a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár), a tervezést pedig a Győriterv ajánlotta fel ingyen (társadalmi munkában). Nagy lendülettel láttak munkához, és 1969-re a kiviteli tervek már el is készültek Lőrincz József vezetésével.[3] A Győri Ipari Vásár azonban rövidesen megszűnt (az ilyen jellegű programokat a fővárosba koncentrálták), aminek két sajnálatos következménye lett: az immár csak sport célokat szolgáló csarnok már nem feltétlenül jelentett prioritást az üzemeknek, így a finanszírozás is akadozva haladt. Bár elkezdődött, de 1972 őszéig pénzhiány miatt praktikusan szünetelt az építkezés. Végül városi forrásokból 1973-ben már látványosabban haladt előre, és 1976. április 30-án sor került a felavatásra is.[4]

A másik probléma a kettős funkcióból, illetve az ebből adódó üzemeltetési kérdésekből származott. Lőrincz az eleve szűkös anyagiak miatt úgy tudta csak a megfelelő alapterületű kiállítási lehetőséget biztosítani, hogy minimalizálta az ebből a szempontból felesleges, lépcsős kialakítású nézőteret, illetve egyéb kiszolgálótereket. A küzdőtér körül egy tágas galériát alakított ki, amely azonban a kiállítási funkció eltűnésével jórészt feleslegessé vált. Két szék között a pad alá: a sportesemények tereit, az öltözőket és a nézőteret kényszerből, de tulajdonképpen feleslegesen alulméretezték, ami viszont nehézkessé és gazdaságtalanná tette az üzemeltetést. Ahogyan a kollégák 1976-ban fogalmaztak: „ez az építész tervező számára azzal a kellemetlenséggel járt, hogy ma már mindenki csak a sportcsarnok funkciót kéri számon”.[5]

Ezzel együtt a ház majdnem 40 éven át volt többek között a nagysikerű győri kézilabda csapatok otthona, és a szűkös kialakításától eltekintve építészetileg számos egyedülálló erénye volt. A szerkezettervező Pongrácz István nevét fontos megemlítenünk, hiszen a ház legjellegzetesebb eleme maga a kívülről is jól látható függesztőszerkezet. Ezt az úttörő megoldást is elsősorban a szűkös anyagiak, valamint a Rába MVG, illetve annak acélszerkezetgyártó és szerelő üzeme, az ún. „hídüzem” jelenléte szülte. A nagyfesztávú terek függesztett szerkezetekkel való lefedése ekkoriban világszerte elterjedt volt. Győrben a sportcsarnok (és az ekkor már épülő színház) esetében is a gazdaságosság miatt esett a választás erre a megoldásra, hiszen adott fesztávolság mellett jóval kevesebb anyagot igényelt. A kivitelezés kívánt különleges szakértelmet, ami viszont Győrben megvolt. A Vagongyár Hídüzeme vállalta mind a gyártást mind a szerelést, amivel 1974. március 27-re el is készültek.[6] A két „A” betű alakú pilon tartja máig a befüggesztett szerkezetet, amely egy 65*45 m alapterületet fed le alátámasztás nélkül. Az acél kereszt-gerendák a két hosszanti oldalon vasbetonoszlopokon nyugszanak, amelyek a homlokzaton is megjelennek.

Az épület galériás alaprajzi elrendezése, valamint a házat végig kísérő szalagablaksávok már jó ismerőseink lehetnek Lőrincz más épületeiről, például a 2014-ben lebontott Ifjúsági házról. Mégsem sematikusnak, inkább magától értetődőnek érezzük a gesztusokat: a nagyarányú üvegezés jól szolgálta a csarnok napközbeni természetes megvilágítását, valamint a liget különleges természeti környezetével való közvetlen vizuális kapcsolatot. A szinte teljesen üvegezett földszint ráadásul azt a benyomást is keltette, mintha az épületet, illetve annak markáns emeleti tömegét a homlokzaton megjelenő filigrán oszlopsor emelné a liget zöldje fölé – egy corbusier-i idea megvalósításaként.

A ház legnagyobb erénye azonban az a példaszerű rend, a rendszerezett és letisztult megjelenés volt, ami Lőrincz többi épületét is jellemzi. A tartószerkezet, a gépészeti és a világítási rendszer olyan összhangba állt össze, ami csak a legszorosabb tervezői kooperáció és igényesség esetén képzelhető el. Ezt a jellemzőt emelhetjük ki a Rába-csarnokoknál is, azonban itt, a sportcsarnoknál az építész szervező-vezető szerepe még nyilvánvalóbb. Talán itt érhetjük tetten a Győriterv komplex műteremrendszerének egy fontos előnyét, ahol az építészek és a szaktervezők egymással a legszorosabban együttműködve, egymás erényeit és munkamódszerét ismerve tudtak rendkívüli összhangról tanúskodó épületeket létrehozni.

2014-ban immár a Bajnokok Ligája győztes női kézilabdacsapat igényeinek megfelelő új sportcsarnok épült a meglévő mellé. A Lőrincz-féle épületet megtartották, ma edzésekre, bemelegítésekre, egyéb kisebb eseményekre szolgál. Azonban éppen ezért nehezen érthető, hogy miért nem az eredeti építészeti értékeit figyelembe vevő, legalább a homlokzat nagyvonalúságát megtartó felújítás készült el. Mai állapotából aligha hámozható ki egykori letisztult nagyvonalúsága.

Hartmann Gergely

További érdekességek, adatok a Régi Győrön: https://regigyor.hu/gyarvaros/a-gyori-sportcsarnok/

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!

---

Jegyzetek:

[1] ld: Kisalföld 1974. február 5.

[2] Győr, Kiskúti Kiállítási és Sportcsarnok (sz.n.). in: GYTV Tájékoztató 1976/2., 48–53. és a Kisalföld 1968. június 11-i beszámolója végrehajtó bizottsági ülésről is megerősíti az alulról jövő kezdeményezést.

[3] Ez és további adatok ld.: Győr, Kiskúti Kiállítási és Sportcsarnok (sz.n.). in: GYTV Tájékoztató 1976/2., 48–53.

[4] Kisalföld 1976. április 30.

[5] Győr, Kiskúti Kiállítási és Sportcsarnok (sz.n.). in: GYTV Tájékoztató 1976/2., 52.

[6] Kisalföld 1974. március 27. Itt a szerkezettervező, Pongrácz István részletesen nyilatkozik a tartószerkezetről is.