| épült: | 1973–1989 |
| tervezők: | Majoros Gábor, építészmérnök (Győriterv) Óvári Tibor, statikus (Győriterv) |
| funkció: | vegyes |
| hol: | országszerte |
| források: | Kisalföld, 1979. február 24. Kisalföld, 1979. március 28. Kisalföld, 1981. január 25. Népszabadság, 1981. november 13. Műszaki Tervezés 1979/4. Műszaki Tervezés 1977/3. Magyar Építőművészet 1986/2. http://lechnerkozpont.hu/cikk/ponyvaepiteszet |
A könnyűszerkezetes építés, a húzott szerkezetek, azon belül is a sátorszerkezetek a hatvanas években a legkorszerűbb és az egyik legizgalmasabb új építészeti lehetőségnek számítottak. Elég, ha Frei Otto munkásságára gondolunk.
1967-ben a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár udvarán az égető raktár-hiány gyors és költséghatékony megoldására felállítottak egy levegő-túlnyomás által tartott, 12×68 m alapterületű sátrat. Az új műbőr-anyagot eredendően más célra használták, ebből készültek pl. a Hungarocamion jellegzetes sárga ponyvái is. Majoros Gábor, a Győriterv építésze Óvári Tivadar statikussal felismerte a szerkezetben rejlő korszerű lehetőségeket, és először csak „hobbiként” kísérletezni kezdtek. A Graboplastnál megvolt a gyártói háttér és a fejlesztői szándék. A Győriterv vezetése pedig némi kezdeti húzódozás után zöld utat adott a rövid távon közvetlen nyereséggel aligha kecsegtető, sőt befektetést igénylő, igazi K+F projektnek.
Majoros és Óvári tanulmányútjaik során eljutottak Otto Frei intézetébe, az NSZK-ba, sőt még Osakába a világkiállításra is. Hazatérve, 1973-tól nekiláttak a fejlesztésnek. A csomóponti tervezések, a gyártói háttér megteremtése, a tervezést segítő számítógépes programok elkészítése mind hosszas elméleti és szervezői munkát igényelt, több társintézmény bevonásával. A fejlesztési fázis végül sikeres gyakorlati eredményekkel zárult. Az első komolyabb építmény a győri AFIT számára 1974-ben tervezett hidegraktár volt, amelyet aztán sorra követett a többi építmény.
Otto Frei egy nyitott, szabad, ökologikus, szinte határtalan építészetet vizionált, alkotásainak formai szabadsága pedig a biomorf építészet egyfajta nyitánya volt. Ehhez képest a győri fejlesztés iránya inkább pragmatikus volt. Ugyanakkor a gyors és olcsó megépíthetőség, a változatos felhasználási lehetőség azzal az eredménnyel kecsegtetett, hogy a hetvenes évek recessziója ellenére is lehet építeni uszodákat, sportcsarnokokat, lovardákat, raktárházakat stb. Majorosék típustervcsaládokat fejlesztettek ki. Vázra feszített és túlnyomással fenntartott típusok egyaránt épültek. Csak uszodalefedésből mintegy tizenöt darab készült el országszerte a nyolcvanas évek elejére (Győr, Sopron, Tatabánya, Érd, Pöstyénfürdő, Budapesten legalább kettő stb.). Itt kell megemlíteni a Tolnay Lajos által tervezett, mára sajnos már lebontott Soproni uszodát, amelyet eredetileg szintén Graboplan ponyva fedett. A győri sátrak rövidesen Jugoszláviában és Csehszlovákiában is megjelentek.
Legfontosabb, és „népgazdasági szempontból is előnyös” alkalmazási területük a mezőgazdaság volt. Ráadásul ezek közül a kisebbek egyszerű, ősi előképekre utaló formája építészeti szempontból is izgalmas megoldásnak számított. Kör alakú, árbócos, ősi jurtára emlékeztető építmények voltak, amelyeket állattartásra vagy terménytárolásra alkalmaztak. Ilyeneket találhattunk például a lébényi tsz telepén. Ezeken kívül hatalmas, rétegelt ragasztott favázra feszített tárolók is készültek, az első Abasárkeresztúrra.
Komoly fejlesztések is történtek időközben. Jelentős lépés volt a már említett rétegelt ragasztott fatartós változat, amely 18, 28, sőt 42 m-es fesztávra is kialakítottak. A Győriterv gépészmérnöke, Grábics Henrik szabadalmával pedig már gazdaságosan fűthető típusok is rendelkezésre álltak. Ezek kettős héjszerkezettel épültek, amelyek közé az elhasznált levegőt befújatták. Az így kialakuló légburok adta a hőszigetelést. Ilyen fatartós és kéthéjú szerkezet volt például Csepeli papírgyár uszodája.
A típustervek mellett néhány izgalmas, egyedi alkotás is született. Az egyik legszabadabban formált, háromárbócos konstrukció a Kamaraerdei Ifjúsági park szabadtéri színpada, amely 1981-ben készült el és mind a mai napig áll.
Amint ez lehetővé vált, 1982-ben a Győriterv, a Graboplast, az Agroker és még néhány vállalat megalakította a Mezőplast (később Agrokomplex) Gazdasági Társaságot. Ezáltal a termékfejlesztés és értékesítés egy, összevonva már nyereséges cégbe került. Majoros Gábor tervezői tevékenységéért 1984-ben Ybl-díjat kapott. 1986-ig mintegy 80 db, összesen 100 000 m2 alapterületű sátor készült el. Ezek közül ma már egyre kevesebbet láthatunk, hiszen tervezett élettartamuk 10-20 év volt. Több azonban újraburkolva máig áll. A (mai nevén) Graboplan Kft. is működik, és nem kisebb referenciákkal büszkélkedhet mint például az új debreceni, bukaresti vagy éppen a Berlini Olimpiai Stadion lefedése.
Hartmann Gergely
Az első sátor a győri AFIT számára készült el 1974-ben.(Győri Terv 1959–1975 (szerk.: Vincze Kálmán), Interpress, Győr, é.n.) 
A győri uszoda 1976-ban. (Régi Győr) 
A soproni uszoda sátorszerkezettel. Építész: Tolnay Lajos.(Győri Terv 1959–1975 (szerk.: Vincze Kálmán), Interpress, Győr, é.n.) 
A soproni uszoda sátorszerkezettel. Építész: Tolnay Lajos.(Győri Terv 1959–1975 (szerk.: Vincze Kálmán), Interpress, Győr, é.n.) 
Jurtaszerű “sertésszállás” Lébényben. 452 négyzetméter 464 sertés számára. Kettős héjú, fűthető szerkezet. (Népszabadság 1981. november 13.) 
Ideiglenes terményárolók szintén Lébényben. (Schéry G. (szerk.): Évek, művek, alkotók, Budapest, 1995) 
Jurták a rideg állattartás számára. (Új Magyarország, 1983/15.) 
Abasárkeresztúri Műtrágyatároló (Magyar Építőművészet, 1986/2.) 
Néhány alaprajz és metszet a típustervek közül. (Magyar Építőművészet, 1986/2.) 
Papírgyári uszoda, Csepel (Magyar Építőművészet, 1986/2.) 
A Hajós-kastély lovardája, Pereg. Ezzel a típustervvel a legkülönbözőbb funkciójú csarnokok épültek. pl.: atlétikai pálya Nyíregyházán, kézilabdacsarnok Győrben, uszoda Pöstyénfürdőn és a Budapesten az Üllői úton. (Magyar Építőművészet, 1986/2.) 
Az egyik legizgalmasabban formált és leggrandiózusabb alkotás, a Kamaraerdei ifjúsági tábor színpadlefedése 1981-ből. (Magyar Építőművészet, 1986/2.)
HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!
Ez is a Győriterv: A Győri Tervező Vállalat volt 1950–1990 között az Északnyugat-Dunántúli régió legmeghatározóbb építészeti-tervezői műhelye. Eddig a Modern Győr oldalán kizárólag Győrben felépült, 20. századi, modern épületeket mutattam be, amelyek közül sokat a Győriterv építészei alkottak. Ugyanakkor a Győritervvel foglalkozó PhD kutatásom során rengeteg olyan izgalmas alkotást ismertem meg, amelyet bár a vállalat tervezett, de nem Győrben épültek fel. A Győriterv egyike volt azoknak az állami tervező vállalatoknak, amelyek 1948-1990 között a tágabban értelmezett régióban is vezető szerepük volt az építészeti tervezésben. Működése elsősorban a Balatontól északra eső megyék területére terjedt ki, de sok budapesti munka is megvalósult. A Modern Győr weboldal most olyan épületekkel bővül, amelyeket a Győri Tervező Vállalat, vagy annak Soproni Irodája tervezett, de nem Győrben épületek fel.
moderngyor.com 