RÁBA MVG csarnokok (1960-1980)

építésztervezők: Lőrincz József, Bödök MiklósBircher László (GYŐRITERV)
szerkezettervezők: Máté János, Bödök Tamás, Pongrácz István
épületgépészet: Palla Dénes
kivitelezők: GYÁÉV, MVG Hídüzem
épültek: 1967–1980
funkció: ipari csarnokok (ipari épület)
hol: 9027 Győr, Gyárváros, Reptéri út, Martin út (térkép)
publikáció: Magyar Építőipar, 1968/1. p. 46–47.
Műszaki Tervezés 1970/6. p. 23–25.

A Magyar Vagon- és Gépgyár (Rába) feljesztésére az Iparcsatornától nyugatra eső, az egykori reptér területét jelölték ki az ötvenes évek elején. Innentől kezdve a RÁBA robbanásszerű fejlődésnek indult, folyamatosan épültek az egyre nagyobb és nagyobb gyártócsarnokok a területen. Először a reptér egykori hangárját alakították át, majd megépült a 28000 m2-es csarnok (futóműgyártás), aztán a 67 000 m2-es. Horváth Ede vezérigazgató “nagy álma”, a 100 000 m2-es csarnok építése ugyan még saját cége beruházásában indult meg, de a rendszerváltás után már nem fejezhette be. Viszont részben ennek a félbe hagyott csarnoknak és a RÁBA által használt infrastruktúrának köszönhető, hogy az Audi Győrbe jött, ugyanis a cég ennek befejezésével kezdte meg működését a városban.

A 28 000 m2-es produktív csarnok 1968 körülre épült fel. (forrás: GYŐRITERV-es publikáció)

A szerszámüzem és a 28 000 m2-es csarnok 1969-re épült fel. (forrás: GYŐRITERV-es publikáció)

A hatvanas évek elején Győr ipari fejlődése elsősorban a Rábának köszönhetően meglódult. Egyre nagyobb és nagyobb csarnokokra, infrastruktúrára lett volna igény, de sem típustervek, sem szabványok, sem tapasztalat nem állt rendelkezésre, és a tervező- és kivitelezővállalatok sem voltak megfelelően felkészülve arra, ami várt rájuk:

Horváth Ede nem tudta elfogadni az akkori építőipar által megajánlható szerkezeteket, azok építési ideje, merevsége miatt. Döntött. Saját Hídüzeme (kiváló volt) lesz a gyártó és szerelő, a tervező a GYŐRITERV, a többi az építőiparé [GYÁÉV].

Az első feladat a volt repülőtéren egy 28 000 m2-es gyártócsarnok építése volt. Akkori fejjel ez óriási méret, semmilyen szabvány nem volt rá. Később megszoktuk. Az igényekhez egy csarnokszerkezeti rendszert fejlesztett ki a tervezőgárda, ami az évtizedek során egyre fejlődött, de mindenkor megállta-megállja a helyét, otthont adva a RÁBA gyáron kívül több nagy nemzetközi cégnek, -igaz akkor nem nekik készült!
[Dr. Magyar József – dr. Palla Dénes: GYŐRITERV]

A GYŐRITERV-nél a feladat nagyfokú szervezeti és létszámfejlesztést is generált (amihez új székházat is kapott a vállalat). A kifejlesztett csarnokszerkezet országosan felhasznált típustervvé vált (Ikarus, Csepel, Ganz-MÁVAG, MÁV stb.), a cégen belüli négy iroda közül egy csak az ezek tervezésével foglalkozott. Az építész terveket Lőrincz József és Bödök Miklós készítették, a tartószerkezeteket Máté János, Bödök Tamás és Pongrácz István tervezték. Lőrincz, mint vezető tervező a csarnokszerkezetért Ybl-díjat kapott és ettől kezdve a Rába vezetőségének bizalmát is élvezte, akikkel jól meg is értette magát. Így legtöbb, a Rába beruházásában megvalósuló épületet ő tervezte ezután. (pl. MVG Kereskedelmi KözpontIfjúsági ház, Sport- és Kiállítási csarnok stb.).

A kész acélszerkezet az egyenletes megvilágítást biztosító felülvilágító sávokkal. (forrás: GYŐRITERV-es publikáció)

A futóműgyártó csarnok kész acélszerkezete az egyenletes megvilágítást biztosító felülvilágító sávokkal. (forrás: GYŐRITERV-es publikáció)

A rohammunkával kifejlesztett csarnokszerkezetek első példái is megfeleltek már az elvárásoknak, de a rendszert még több évtizeden keresztül módosította, javította a tervező és a kivitelező vállalat. Leírásánál elsősorban a Magyar Építőipar cikkét veszem alapul.

A csarnokok 12×18 m-es raszterben épültek. A fő teherhordó konstrukció oszlopai Vierendeel-rendszerűek, a szaruzat kettőzött Gerber-tartókból áll. A szerkezet hidegen hajlított szelvényekből hegesztett zártszelvényekből áll. A két ‘I’ acélból összerakatott gerendák merevítő diafragmái kívül helyezkednek el, mivel egyúttal légcsatornaként (max. +45°C) is működnek. A kivitelezés és gyártás gazdaságosabbá tétele miatt a gerbertartók csuklóinak helyét úgy választották meg, hogy a mértékadó szélső- és közbenső nyomatéki maximumok közel azonosak legyenek, így azonos keresztmetszet alkalmazható a lehető leggazdaságosabb kihasználtsággal.

A tetőhéjalás 1,48×11,62 méter alapterületű, kétoldali lejtésű (3–3%) tetőpanelekből áll. A középre lejtő vizet az oszlopokba épített ejtőcsövek vezetik le. A felülvilágítókat rácsos szerkezetű acéltartókkal alakították ki.

A csarnok szerkezetének merevítését a befogott oszlopok, a négy darab vasbeton szerkezetű külső gépház és belső kapumerevítések adják. Az oldalsó térelhatárolás felülről lefelé haladva 12 m hosszú párkányelemekből, acélvázas idomüvegekből, alsó, nyitható szalagablaksorból, végül téglaburkolatú vasbeton lábazatból áll. Az alapozás mélyített pilléralap jellegű, az oszlopokat az alaptestekhez lehorgonyzó csavarokkal rögzítették.

Szerkezeti leírás és a Gerber-főtartók nézete és metszete a csuklóknál. (forrás: GYŐRITERV kiadvány)

Szerkezeti leírás és a Gerber-főtartók nézete és metszete a csuklóknál.
(forrás: GYŐRITERV kiadvány)

Az idő igazolta ezt az 1968-as értékelést:

Az értékelés szerint a csarnok szerkezeti vonatkozásában meglehetősen újszerű, technológiai változásokra nem érzékeny, elemei egységesek, sorozatgyártásra alkalmasak. […] Nagy előnye a korszerű légfűtés és szellőzés külön légcsatorna nélküli alkalmazhatóságának lehetősége, és nem utolsó sorban a rendkívül gyors megépíthetőség. Mindezek alapján ez a csarnok – a más hasonló felszerkezetű csarnokterveink értékelésén is alapulva – egy 12×18 m raszterű, 3 vagy annál több páratlan számú hajóból álló, ikerszelvényű acél főtartós csarnokcsalád kialakulásához vezetett. A csarnokcsalád terveit – az általános felhasználási igényeknek megfelelően -természetesen tovább fejlesztették.
[Lőrincz József: Magyar Vagon- és Gépgyár, produktív csarnok. in: Magyar Építőipar, 1968/1. p. 46–47.]

Ezzel a fajta acélszerkezettel tervezték megépíteni a nyolcvanas években a minden eddigi méretet felülmúló, 100 000 m2-es csarnokot is. A tervezés egybeesett Horváth Ede amerikai útjával, amikor a Cummins motorgyárat látogatta meg. Az ott látottak hatására hazaérve leállíttatta az csarnok tervezését, mert szeme előtt már új szerkezetek lebegtek. A folytatásról egy következő bekezdésben lesz szó.

HG


 

3 comments

  1. Visszajelzés: MVG (RÁBA) Kereskedelmi és Konferencia Központ | Modern Győr

  2. Visszajelzés: RÁBA MVG konyha és önkiszolgáló étterem | Modern Győr

  3. Visszajelzés: Ifjúsági ház (Petőfi Sándor Művelődési Ház) | Modern Győr

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s