Ifjúsági Ház (Petőfi Sándor Művelődési Ház)

épült: 1973
lebontva: 2016
tervezte: Lőrincz József (Bodrossy Attila és Gyüre Zsolt(GYŐRITERV)
funkció: Ifjúsági ház, művelődési ház (középület)
hol: 9021, Győr Árpád út 44. (térkép)
publikációk: Magyar Építőművészet, 1974/1. p. 30–37.
Műszaki Tervezés 1970/6. p. 40–41.
Az Ifjúsági ház. (forrás: MÉ 1974/1)

Az Ifjúsági ház. (forrás: MÉ 1974/1)

A győri Ifjúsági Ház 1973-ban épült fel. Az intézmény azelőtt elavult és szűkös helyen működött, új épületének finanszírozását a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vállalta. A pályázaton kiválasztott terv szerzője a legtöbb Rába vállalati projektet kézben tartó építész, Lőrincz József (Győri Tervező Vállalat) volt, mellette a műtermében dolgozó, fiatal Bodrossy Attila és Gyüre Zsolt vett részt a munkában.

A helyszín a Teleki és az Árpád utca üresen álló belvárosi saroktelke. A XIX. században kiszabályozott tömbön állt a második világháborúig többek között a “Star-garage”, a Győri Általános Közlekedési Vállalat telephelye. Az épületek a bombázások során jelentősen sérültek, és bár elég vegyes volt a beépítés, végül több, nem jelentéktelen háznak is bontás lett a sorsa, amikor 1960 körül a komplett tömb szanálásra került. A jó pozíciójú, közművesített “Sztár-tömb” területére elsősorban a sürgető lakásépítés miatt volt szükség, ugyanakkor az új, nagyléptékű épületeknek a szocialista iparváros fellendülését is hirdetnie kellett.

Az első épület a Fátay Tamás és Csapó György által tervezett 92 lakásos társasház (1966), amely a Szent István út északi, meglehetősen monoton házsorának jelentős eleme. A második épület Cserhalmy József tízemeletes lakóháza (1968). Nyersbeton felületeivel és pontszerű, szabadon álló elhelyezésével a belvárosi épületek léptékét és viselkedését teljesen figyelmen kívül hagyja, ugyanakkor önmagában értékes és jelentős alkotás. A szabadon maradt terület jó ideig beépítetlen volt, csak egy mélygarázs foglalta el részben.

A tömb és három épülete.

Ide épült fel 1973-ra az Ifjúsági Ház, és ezzel be is telt a tömb. A tízemeletes lakóépület vizuális felvezetést kapott a belváros felől (lényegében egy, a korban „klasszikus” lepény-torony látványkompozíció állt össze, csak két külön épületből) és jót tett az is, hogy a Fátay-Csapó épület alárendelten megtervezett, hatalmas gangos hátsóhomlokzata háttérbe került. Az új telepítéssel a háború előtti zárt-keretes szerkezet felnyílt, a házakat körülvevő terület a köztér részévé vált. Ebből a részben zölddel, részben aszfalttal borított (sajnos eléggé elhanyagolt) felületből szigetszerűen, 0,85 m magas pódiumon emelkedik ki az Ifjúsági Ház az őt körülvevő teraszrendszerrel együtt (amely tulajdonképpen a már korábban is meglévő garázs teteje).

Az épület makettje. (forrás: Magyar Építőipar)

Az épület makettje. (forrás: Műszaki Tervezés 1970/6.)

2010-ben. (fotó: HG)

2010-ben. (fotó: HG)

Külső megjelenését a hatvanas—hetvenes évek jellegzetes formái határozzák meg. A jellemzően üvegfalakkal megnyitott földszint alaprajzi kontúrjából konzolosan előreugorva „lebeg” az első emelet, amelynek szalagszerűen körbefutó ablaksorát, alul és felül (kővel burkolt) tömör felület kíséri. A belső tér változatosabb kialakítású, mint azt első pillantásra gondolnánk. Bár az egy központi aula köré szervezett térrendszer alapvető középülettípus, az alaprajzot nézve itt különös egyértelműséggel tűnhet fel az átriumos elrendezés, vagy az emelet esetében konkrétan a kerengők és azt kísérő „cellák” (amelyek itt viszont a pillérvázas szerkezet miatt szabadon összenyithatók) mintája. A modernizmus legfontosabb alaprajzi lehetőségébe, a pillérvázzal lehetővé tett kötetlen alakítás szabadságába a leghagyományosabb, zárt minták is beleférnek, amennyiben azok megfelelnek a funkciónak. Lőrincz József munkásságában ez a kettősség egyébként is tetten érhető: tervez a Rábának funkcionalitásával az Iparterv mérnökeit lepipáló, többtízezer négyzetméteres csarnokokat, majd ugyanő a győri történeti belváros egyik legkényesebb pontjára, korának egyik legsikerültebb foghíjbeépítését. Itt egy épületben alkot jól működő egészet a modernista forma és a történeti térstruktúra. Az eredeti szellemi környezetéből kiemelt kerengő-tér jó funkcionális belső rendszert ad egy semleges, a világon szinte bárhol elképzelhető, modern kubusban.

Földszinti alaprajz. (forrás: MÉ 1974/1)

Földszinti alaprajz. (forrás: MÉ 1974/1)

Elsőemeleti alaprajz. (forrás: MÉ 1974/1)

Elsőemeleti alaprajz. (forrás: MÉ 1974/1)

Ifjúsági ház

A háromszintes ház alaprajzát tehát ez a kerengős-átriumos elrendezés határozza meg. A fél szinttel kiemelt központi aula köré szerveződnek a különböző, kisebb tereket igénylő funkciók. A földszinten a kiegészítő közösségi és a kiszolgáló részek (előcsarnok, ruhatár, kávézó, társalgó, játékterem stb.) veszik körül; itt az összes helyiség szinte egy, összefolyó teret alkot. Az aulához közvetlenül csatlakozik egy gondosan tervezett belső kert is, változatos tereprendezéssel, növények telepítésével, és nem utolsó sorban egy szoborszerű kúttal. A központi tér gerendarács és üveg födémén keresztül természetes fényt kap, így a kerttel együtt tulajdonképpen egyetlen fedett-nyitott belső udvart alkot. Előadásokra és filmvetítésekre az ez alatt lévő, 160 férőhelyes kamaraterem alkalmas. Az aula fél szinttel való megemelésére ennek a teremnek az elhelyezése miatt volt szükség. A sok lépcső, amely emiatt a földszinten adódott, funkcionálisan az épület talán egyetlen, bár nem elhanyagolható kompromisszumos pontja. Az emeleten a körfolyosóról nyílik a tizenöt „szakköri” helyiség és az irodák. Ez a közlekedő az aulával együtt kiállítótérként is működött. A központi részt keletről mindhárom szinten egy belső, zárt blokk határolja, ebben kaptak helyet a raktárak és a mosdók.

A félszinttel megemelt aula belső tere a galériával. (forrás: MÉ 1974/1)

A félszinttel megemelt aula belső tere a galériával. (forrás: MÉ 1974/1)

Társalgó az épületben. (forrás: GYŐRITERV publikáció, 1975)

Társalgó az épületben. (forrás: GYŐRITERV publikáció, 1975)

Az alagsori előadóterem nézőtere. (forrás: MÉ 1974/1)

Az alagsori előadóterem nézőtere. (forrás: MÉ 1974/1)

Az Ifjúsági Ház (később Petőfi Sándor Művelődési Ház) mint kulturális tér fontos szerepet töltött be Győr életében. Anélkül, hogy a történetnek feltárását magamra vállalnám, néhány jellegzetességet érdemesnek tartok kiemelni. Az „ifjúsági ház”, mint az országos kulturális infrastruktúra egyik eleme már korábban is létezett, de a kor szocialista kultúrpolitikája is jó eszköznek tartotta létrehozásukat, fenntartásukat. Az intézményhálózat részben az egyházi közösségek ellenében és „pótlásául” is szolgált, de a ’68-as események Magyarországot késéssel, de elérő hatása miatt is fontos volt. Teret engedett a fiatalok közösségi életének, de mindezt ellenőrzött keretek között. Az ifiházak, a „normális” működés mellett, azonban sokszor egy városi alulról szerveződő kulturális életének megkerülhetetlen tényezői is lettek, néha a „tűrt” kategóriába átcsúszó, vagy akár botrányt kiváltó programokkal. Győrben is sok, máig ható történet kapcsolható az ifiházhoz, kiemelhetjük pl. a jazzéletben, és a filmezésben betöltött szerepét. Csökkenő mértékben, de még a rendszerváltozás után is próbálta őrizni jelentőségét, és pl. 1997-től a Nemzetközi Győri Művésztelep köztéri szobrai hátsó teraszán láthatók, bár jelenleg a környezet elég méltatlan számukra.

A hátsó terasz és a szoborpark néhány alkotása elhanyagolt állapotban. (fotó: HG)

A hátsó terasz és a szoborpark néhány alkotása elhanyagolt állapotban. (fotó: HG)

Az épület 2013 óta üresen áll. Lebontási szándéka az elmúlt hónapokban meglehetősen nagy társadalmi megmozdulásokat és jelentős szakmai felszólalásokat váltott ki. Mostanra úgy tűnik, egyelőre még nem született végleges döntés. Jelentős és értékes épület, amely funkcionalitásával ma is sok lehetőséget adhat, és persze sok, generációs személyes élmény is kötődik hozzá. Szerepe Győr kulturális életében abszolút értékben is elvitathatatlan. A jövőre nézve pedig az átértelmezett ifjúsági központok szerepe egyre összetettebb és fontosabb lehet, amelynek ez a meglévő ház méltó helyet adhat felújítás után. Sajnos Győrben a megmentendő épületek bontására sok szomorú példát találunk az elmúlt évekből és évtizedekből, reméljük, nem ez lesz a következő. Az épület műemlékké nyilvánítása érdekében mindenesetre történtek már lépések. A házat 2016 március elejére lebontották.

Hartmann Gergely

Az épületet 2016 márciusára lebontották. (fotó: Kozma Endre)

Az épületet 2016 márciusára lebontották. (fotó: Kozma Endre)

És végül egy utcakép 2010-ből... (fotó: HG)

Végül egy utcakép 2010-ből… (fotó: HG)

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!

Kattintásra megnyílik a galéria: