| épült: | 1943 |
| tervezte: | Sándy Gyula |
| funkció: | Evangélikus templom (egyházi épület, középület) |
| hol: | 9024 Győr, Baross G. út 77/a. (térkép) |
| publikáció: | Magyar Építőművészet 1941/12. |
Az építés előtörténete – két tervpályázat
Győr a 20. század első évtizedeiben dinamikusan fejlődött déli irányba. Nádorváros egyre több lakosa számára középületek, köztük különböző felekezetű templomok is épültek. E korszak két kiemelkedő katolikus templomépítészeti alkotása a gyárvárosi és a nádorvárosi. Ezek méltó, ám más építészeti felfogású társa az evangélikus gyülekezet új temploma.
Az építés gondolata az 1920-as években vetődött fel. 1923-ban a gyülekezet ingyen telket kapott a várostól, majd 1928-ban és 1940-ben is építészeti tervpályázatot írtak ki. A pályaművek megmaradtak a győri Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjteményben, amelyeket a 2014-es Templomaink Tegnap és Ma kiállításra részben digitalizáltunk. Ezeket most közöljük és röviden be is mutatjuk.
Az 1928-as pályázat programjában a templom mellett egy iskola, egy tanári és egy lelkészlakás is szerepelt. Ekkor Szeghalmy Bálint, Káldy Barna és Lakatos Kálmán építészek is pályáztak. A pályaművek egymás mellé állítása több szempontból is érdekes. Káldy és Szeghalmy terve konzervatívabb, historizáló formákat és hagyományos templomalaprajzot mutató munka. A telken a funkciókat külön épületekben helyezték el, külön egységekként kezelve azokat. Káldy Barna telepítésének előnye, hogy a telket kétfelé osztotta, így az iskola és a templom között egy belső – a tanulók által is használható – udvar, míg a templom előtt, annak sarokra helyezésével egy reprezentatív előkert alakult ki.
Lakatos Kálmán pályaműve szorosabban szervezte egybe a különböző elemeket. Két, egymással nyaktaggal összekapcsolt épülettömeget tervezett, ezáltal elkülönül a vallási és a profán funkció. Az iskola és a templom közé helyezte el a lakásokat, így a lelkészlakás a templommal, a tanítói lakás pedig az iskolával kerülhetett közvetlen kapcsolatba. Különösen érdekes a templomtér alaprajza, amely Otto Bartning német építész hatását fedezhetjük fel. Bartning új irányt szabva az evangélikus templomépítészetnek a hagyományos hosszházas helyett centrális elrendezésű alaprajzot javasolt (legismertebb talán az essen-i Auferstehungskirche). Lakatos terve ebből a szempontból is előremutató, kár, hogy homlokzati rajzok nem maradtak ránk.
Az 1928-as tervpályázat galériája kattintásra megnyílik:
A fenti tervek egyike sem valósult meg, 1940-ben sor került egy második tervpályázatra. A feladatok között továbbra is szerepelt az iskola és a lelkészlakás. Lakatos Kálmán újra pályázott, valamint a végül győztes Sándy Gyula is. Valamivel nagyobb befogadóképességű templomokat láthatunk, és az istentisztelet tere alá mindkét esetben közösségi terem is került. A kettő közül ismét Lakatos terve merít inkább a modern építészet eszköztárából. Ha ez valósul meg, letisztult (bár meglehetősen monumentális) külső formálása és belső térszervezés is a korszak előremutató hazai templomai közé sorolta volna. Ezzel együtt nem kevésbé izgalmas Sándy Gyula később megvalósított terve sem.
Az 1940-as tervpályázat galériája kattintásra megnyílik:
A megvalósult mű: Sándy Gyula összegző alkotása
A pályázat lezárása után, 1940-ben meg is kezdődött az építkezés. A győztes tervet Sándy Gyula a 20. századi evangélikus templomépítészet kiemelkedő alakja készítette. Nevéhez több tucat templom tervezése köthető. Műveit letisztult, stilizált, de erősen a hagyományos formálásra épülő kifejezésmód határozza meg. Általában román és gótikus formajegyeket vegyített reneszánsz, későbbi időszakában magyaros-szecessziós elemekkel. Az “Erős vár a mi Istenünk” evangélikus jelmondatot direkt módon ültetette át épületeibe: szinte kivétel nélkül jellemző azokra a kompakt és erődszerű formálás. Hagyománytisztelő formáival termékeny feszültségben vannak innovatív szerkezeti elemei. Sándy a Műegyetem Épületszerkezeti Tanszékének volt jelentős tanára. Ez irányú tudását kamatoztatta épületeiben is, elsősorban innovatív faszerkezetek megalkotásával. Ötvözni tudta ezáltal a protestáns templomok történeti anyaghasználatát és formálását a kortárs térlefedő szerkezettel.
A győri nádorvárosi evangélikus templom Sándy Gyula egyik késői és talán legkiérleltebb alkotása. Téglával burkolt, várszerű tömegének főhomlokzatán magasodik fel a torony, amely alatt a kapu nyílik. Az épület három sarkán egy-egy kisebb tornyot találunk. Ezek közül a szimmetrikusan elhelyezett elsülső kettő lépcsőt rejt magába. A valamivel nagyobb hátsó az eredeti elképzelések szerint a keresztelőkút helye lett volna. A gyülekezeti terem alaprajza görögkereszt alakú. A hívek padjai szinte teljesen kitöltik az osztatlan teret. A kereszt három szárába a protestáns templomokra jellemző karzat került, míg a negyedik szárban található az apszissal hangsúlyozott oltártér.
Sándy korábbi munkáiban legtöbbször hosszházas alaprajzi elrendezést alkalmazott. Győri művében azonban ezen túllépve az akkori evangélikus templomépítészet egy korszerűbb elrendezését követte. Ennek értelmében a gyülekezeti teret a szabályos, középpontosan szimmetrikus és lehetőleg osztatlan terem adja, amelynek egyik oldalában található az oltár és a hozzá csatlakozó szószék. A nagyfesztávú tér lefedését négy hatalmas vasbeton ív, és a közéjük helyezett hajlított fa tartók struktúrája alkotja. A házat 1944-ben vette használatba a gyülekezet. Érdekesség, hogy a kivitelezést a korábban pályatervet benyújtó Káldy Barna vezette. A nagyvonalú faszerkezet, a külső téglaburkolat és az épület díszítményeinek kiváló minőségű kialakítása különösen annak türkében figyelemre méltó, hogy a templom a világháború hiánygazdálkodásának korszakában épült.
Erődszerű tömege középkori hagyományokra megy vissza, míg díszítései (fafaragásai, sgrafittói) a magyaros szecesszió jegyében fogantak. Belső berendezéseit és iparművészeti tárgyait a kor neves alkotói jegyzik. Ezek nem készültek el 1944-re. A gyülekezet, anyagi lehetőségeihez mérten, a következő évtizedekben rendelte meg azokat az eredeti tervek alapján. Kiemelkedő műtárgy Borsos Miklós alkotása, a vörösmárványból készült keresztelőkút. A talapzatán található négy evangélista szobrát korának neves alkotóiról, Kodály Zoltánról, Barcsay Jenőről, Egry Józsefről valamint saját magáról mintázta. A kutat végül nem az eredeti tervek szerint egy külön térbe, hanem az oltár mellett helyezték el. A tárgyak közül kiemelhetjük még a Schima Bandi által készített feszületet és gyertyatartókat. A belső berendezést is Sándy Gyula tervezte. 1947-ben készült el az oltár, a szószék és a papi ülőhelyek, míg a padokra 1962-ig várni kellett. 1952-ben épült az orgona, 1950-ben pedig Böröczky Ferenc festett a karzaton végigfutó mezőkbe 72 jelképet, amelyek a legutóbbi felújítás óta egyelőre nem láthatók. Utolsó fontos elemként az 1997-ben elkészült harang került a helyére.
Az templomépület elkészült, de a korábban tervezett iskola és a kapcsolódó lakóépületek soha nem valósultak meg. Az 1940-es években nem volt rá anyagi forrás, a szocializmusban pedig szó szem lehetett ilyen beruházásokról. Ezáltal viszont a telek nagy része beépítetlen maradt, amit ki is szúrtak a győri tanács várostervezői. Az ötvenes évek végén elindult a blokkos épületekből álló lakótelepek építése. Komoly gondot jelentett megfelelő közművel ellátott, de beépítetlen területeket találni, így az első beruházások a meglévő városszövetbe kerültek. A Kígyó utcai és a Bartók Béla úti lakótelep viszonylag összefüggő beépítés, de szinte minden talpalatnyi helyen építettek, ahová akár egy házat is le lehetett tenni (erről bővebben ld. itt). Így került egy blokkos ház az evangélikus templom kertjébe is. Szerencsére még így is meglehetősen nagy park maradt az épület körül, amely azt nem csak érvényesülni hagyja, de egy kellemes, nyugodt szigetet is teremt Nádorvárosban. Az épületnek, amely ma jó állapotban, helyi védettség alatt áll, a nádorvárosi evangélikus gyülekezet gondos gazdája.
Hartmann Gergely
HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!
A cikk a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara támogatásával készült.
moderngyor.com 