Gyárvárosi templom

épült: 1929
tervezte: Árkay Aladár és Árkay Bertalan
funkció: katolikus templom (egyházi épület, középület)
hol: 9027 Győr, Szondi u. 2. (térkép)
kapcsolódó dokumentum: A Győr-gyárvárosi új rom. kath. templom, 1930

A gyárvárosi templom nemcsak Győr első, erősen a modern felé mutató épülete, hanem a két világháború közötti megújuló egyházi építészet legelsőként számon tartott hazai példája is. Az épületet Árkay Aladár tervezte, 1929-re készült el a Győr-gyárvárosi munkástelep főterén.

A templom a két világháború között. (fotó: archív)

A templom a két világháború között. (fotó: archív)

Győr keleti városrésze, Gyárváros a XIX. század folyamán, az iparosodással indult rohamos fejlődésnek. A 20. század elején az Ágyúgyár vezetősége elhatározta, hogy a lakáshiány enyhítésére korszerű lakótelepet alakít ki. Fiala Géza tervezi szerint épült fel 1915 és 1917 között a budapesti Wekerle telephez hasonló városi együttes. (A városrészről részletes leírás ezen a linken található.)

Elkészültek a telep lakóházai, ugyanakkor középületek még nem voltak. Egy óvoda létesült csak, illetve elkészült a közeli gyárvárosi iskola bővítése. A helyszínrajzon jól látható, hogy a főtér körüli telkek üresen maradtak, Fiala Géza ide “közösségi épületek” elhelyezését javasolta, de ennél több instrukciót nem tartalmazott megvalósult terve.

Az Ágyúgyári Lakótelep helyszínrajza. (forrás: archív)

Az Ágyúgyári Lakótelep helyszínrajza. (forrás: archív)

A fenti rajzon az 1-essel jelölt telekre a gyárvárosi templom készült el 1929-re, mint a városrész legmeghatározóbb középülete, a 3-as számúra pedig a hozzá kapcsolódó plébánia szintén ebben az évben. Ez a két épület formájában és minőségében is méltó folytatója az eredeti beépítésnek. A tér északi oldalán a hatvanas években épült meg egy négyszintes lakóház valamint a Mátyás Étterem.

A korszak egyházi ízlése alapvetően konzervatívnak mondható, itt a sajátos építtetői szerepvállalás segítette a modernebb, letisztultabb formavilág érvényre jutását. A telep lakosságának régóta igény volt egy templomra, amelyet az Ágyúgyár támogatott, de feltételül szabta, hogy megjelenésének alkalmazkodnia kell a telep “modern” formavilágához. Ez a “modernség” persze relatív, amennyiben a korszak nemzetközi folyamatait is figyelembe vesszük, ugyanakkor hazai viszonylatban jelentős állomás ez a templomépület.

A Borbíró- Valló-féle Győr-monográfia még 1956-ban is két progresszív egyházi épületet emel ki pozitív példaként Győr két világháború közötti építészetéből:

Egészen különös, hogy a kor építészeti irányát Győrben az évtizedekben még leginkább két egyházi építkezés szólította meg: az Árkay Aladár tervezte gyárvárosi és a Körmendi Nándor tervezte nádorvárosi templom. Meglepő ez, mert az első világháború előtti győri egyházi építkezések az ízléstelenség végső határáig érkeztek el […]. E változást joggal tulajdoníthatjuk a teológiai főiskola lelkes tanárának, Somogyi Antalnak, aki mindig síkra szállt azért, hogy a hívők összeadta pénzből korszerű stílusban kell építeni. [Borbíró- Valló: Győr Városépítéstörténete, 279. old.]

Az egyszerűségre való törekvés belsőben is érvényesül, bár ma már a belső eredeti összhangja nem érvényesül. A belsőépítész Árkay Aladár fia, Bertalan volt. Az ólomüveg ablakok bibliai jeleneteket ábrázolnak, alkotójuk Bertalan felesége, Árkayné Sztehlo Lili. Az ötvösmunka Schima Bandi műve.

A templom belső tere a két világháború között. (fotó: archív)

A templom belső tere a két világháború között. (fotó: archív)

A templom belső tere ma. (fotó: HG)

A belső tér ma. (fotó: HG)

A templom a világháborúban bombatalálatot kapott, teljesen kiégett. A háború utáni helyreállítás erősen módosította belső megjelenését, elsősorban az eredeti színezés és a szép, fa belső födémburkolat tűnt el, de Sztehlo Lili ablakokat, a templom legismertebb műalkotásait is újra kellett alkotni. Liturgikus terét 1990 körül alakították át, ekkor is jelentős változtatások voltak, pl. a szószék került elbontásra.

HG


Utcakép: