Szent Imre templom

A második világháború alatt, 1943-ra egy szép egyházi épület épült fel Nádorvárosban, építésze Körmendy Nándor. A templom és a plébánia együttes építészeti kialakítása a két világháború közötti modern építészeti irányt képviselő templomok közé sorolható. Győrben található Árkay Aladár 1929-re felépült  gyárvárosi temploma is, amely elsőként próbál szakítani a hagyományos formálással, országosan is mérföldkőnek tekinthető. Körmendy Nándor temploma méltó párja a két világháború közötti győri építészetben.

Borbíró-Valló: Győr Városépítéstörténete, 279. old:

Egészen különös, hogy a kor építészeti irányát Győrben az évtizedekben még leginkább két egyházi építkezés szólította meg: az Árkay Aladár tervezte gyárvárosi és a Körmendi Nándor tervezte nádorvárosi templom. Meglepő ez, mert az első világháború előtti győri egyházi építkezések az ízléstelenség végső határáig érkeztek el […]. E változást joggal tulajdoníthatjuk a teológiai főiskola lelkes tanárának, Somogyi Antalnak, aki mindig síkra szállt azért, hogy a hívők összeadta pénzből korszerű stílusban kell építeni.

A templom tiszta formálása felidézheti bennünk akár még Rudolf Schwarz aacheni St. Fronleichnam templomát is, ugyanakkor a fehérre meszelt geometrikus tömeget az északi oldal olaszos árkádsorai oldják, amely pedig a kor Római Iskola általi meghatározottságát mutatja.

A belsőben az építészeti formálás és az uralkodó képzőművészeti alkotás, az egész északi és keleti falat beborító freskó (Szőnyi István munkája) kontrasztját a korabeli kritika is észrevette:

Magyar Építőművészet 1943/12. p. 296.:

A templom és a hozzátartozó plébánia építkezése most nyert befejezést. Az épületek tömege és térelrendezése igen előnyösen illeszkedik bele a laza építésű, szabadon álló jellegű városrészbe. Az utcakereszteződés hatásában térré bővül. A plébániaépület homlokzata és a templombejárat elhelyezkedése a tér minden részéről hatásosan érvényesül.

A templom belseje egyszerű síkokra bontott bazilikus világítású síkmennyezetű tér. A szerencsés  kézzel megalkotott és megtervezett belső tér monumentális hatását a képzőművészeti díszítések sajnos nem fokozzák. A szentély elé helyezett szobormű léptéke nem egyezik az építészeti léptékkel. A falfestmények túl tömöttek és túl zajosak, úgy hogy szűkké és nyomott válik a tulajdonképpen nagyméretű belső térség.

Ez az épület például szolgál arra, hogy a tervezőépítész munkája az épület felépítésével nem ér véget. Figyelmét, idejét, munkaerejét továbbra is sorba kell állítania és erélyes irányító kézzel kell megadnia az alaphangot és az irányítást a belső tér díszítésénél.

A szoborművek készítője, Ohmann Béla, valamint a falfestményeket készítő Szőnyi István művészetük legjavát adták. Az építészet, a festészet és a szobrászat együttes munkájából azonban hiányoljuk az építész karmesteri pálcáját.

A templom liturgikus terét, amely eredetileg Somogyi Antal győri teológus-művészettörténész útmutatása alapján készült, a közelmúltban Czigány Tamás és irodája tervezte át.

HG

A Szent Imre templom. (fotó: HG)

Az előtérben a Szent Imrét ábrázoló szobor. Nagy a kontraszt a képzőművészeti alkotások és az épület formálása között. (fotó: HG)

A templom építés közben. (fotó: Régigyőr)

A főhajó belső terét Szőnyi István freskója uralja. (fotó: HG)

A torony és a főhajó geometrikus formái. (fotó: HG)

Az épületegyüttes alaprajza. (fotó: MÉ 1943/12)

(fotó: MÉ 1943/12)