Megyei Állami Gazdaságok székháza

A Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervező Vállalat a hatvanas években Győrben mintegy tíz közepes méretű, jellemzően három-négy szintes irodaházat tervezett különböző megyei hatáskörű vállalatoknak. Ezek közül kettőt jegyez Pilt Rudolf: a megyei Állami Gazdaságok, valamint a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS) székházát. Azon túl, hogy mindkét épület mérete és funkciója nagyjából azonos, hasonló adottságú, a szűk belvároshoz közeli foghíjtelekre is épültek.

Az Állami Gazdaságok Győr-Sopron megyei Igazgatóságának központi irodaháza alápincézett, háromemeletes, vasbetonvázas épület. Építése 1963-ban indult. Elkészültekor (1965 vagy 1966) felemelően friss látvány lehetett az akkor még csak meglehetősen átlagos, 19. század végi, 20. század eleji épületekkel foghíjasan szegélyezett Jókai utcában.

Alaprajzi rendszere szokványosnak mondható: az utcáról tágas előcsarnok nyílt, a földszinten helyezkedett el továbbá egy szolgálati lakás, valamint a gépészeti helyiségek. Az előcsarnokból induló (látványosan térbe állított) lépcsőn jutottunk fel a három, középfolyosóra szervezett irodai szintre, ahol egy illetve két személyre méretezett irodák sorakoztak, eredetileg szám szerint ötvenegy. Tartószerkezete a kor bejáratott eljárásaival készült: a vasbeton pillérváz Bohn-födémeket tart.

A csupasz vázat adó hétköznapi szerkezeti és alaprajzi struktúrát azonban Pilt nem éppen szokványos módon lakta be, illetve öltöztette fel. A homlokzat teljes hosszában acélszerkezetű üvegfelülettel készült, függönyfalszerűen, de ekkoriban még nem ipari körülmények között előregyártott szerkezetként, hanem egyedi, szinte házilagos kivitelezésben. Ezek ma már nem láthatók, a 2000-es évek során hőszigetelő nyílászáróra cserélték, igaz, (a bejárat melletti sűrű osztású üvegfal kivételével) legalább az eredeti osztás figyelembevételével. Ezek a nagyobbrészt nem nyitható üvegsávok hozták magukkal a homlokzat másik markán elemét: a konzolos, hosszirányban vékonyodó vasbeton sávokat, amelyek egyszerre funkcionáltak árnyékolóként és a fix üvegfelületekhez szükséges tisztítójárdaként. Az egyik különleges megoldás eredményezte a másikat, Pilt pedig a tulajdonképpen kényszerűen jelentkező tisztítójárdákból alkotta meg a ház legmarkánsabb formai elemét. Ezen túl első látásra talán fel sem tűnik, hányféle burkolóanyagot alkalmazott az egyébként szigorúan szerkesztett homlokzaton.

A földszinti sávban téglaburkolat és üvegfal váltja egymást, de a műkő is megjelenik az ablakkeretek és egy (az említett átalakítás során eltűnt) földszinti ablak elé tett lamellázat anyagaként. Az emeleteken az üvegfalak alatti parapetsávokat kívülről sötét kerámia burkolja. Az erkélyek felülete nyersen hagyott, fehérre festett beton, míg a homlokzat oldalain körbefutó keret felületi anyaga kőporos vakolat. A nyersbeton a
tető déli részén kiérkező markáns, lekerekített kéményen festetlenül is megjelenik.

Néhány dolgot érdemes kiemelni a belső kialakításából is. A szabadon álló lépcsőn túl megemlítendő a folyosók rejtett világítása, valamint az akkoriban korszerűnek
számító, ráadásul az NSZK-ból importált, gőzüzemű fűtés. Az igényes megjelenésű, egyedi kivitelű fűtőtestek a homlokzatok teljes hosszában végigfutó üvegfalak parapetjében kaptak helyet. A közlekedők és az irodák padlóburkolata PVC volt.

Rendhagyó megoldásai ellenére, a Műszaki Tervezés folyóirat korabeli publikációja szerint, az épület az akkori gazdaságossági elvárásokat teljesítette, 4 680 000 Ft-os építési költségével belefért az előirányzott keretbe. Ma is használják, de egy szakszerű, és az eredeti építészeti értékeket szem előtt tartó felújítás egyre inkább ráférne a házra, annál is inkább mert ez Pilt Rudolf egyik utolsó, még nagyjából eredeti állapotában megmaradt alkotása.

Hartmann Gergely

(Pilt Rudolf építészről készült tanulmányom az Ars Hungarica 2018/2. számában olvasható, amely ennek a bejegyzésnek is az alapját adta.)

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!