Szabolcska utcai 16 tantermes általános iskola (Ságvári Endre iskola)

épült: 1962
építésztervező: Harmati János (GYŐRITERV)
funkció: Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola (eredetileg általános iskola) (középület, oktatási épület)
hol: 9023 Győr, Szabolcska Mihály u. 5. (térkép)
publikáció Magyar Építőipar, 1963/1. p. 21.
Tematikus oldal: Iskolaépítések 1950–1963
Az iskola ma. (fotó: HG)
Az iskola a Mester (Álmos) utca és a Szabolcska utca kereszteződésében. (fotó: HG)

Az iskola a Graboplast gyár melletti üres területen épült fel az ötvenes-hatvanas években meginduló nádorvárosi lakótelepi fejlesztések iskola igényének biztosítására. Ilyen lakóegység volt többek között a közeli Malom liget szocreál beépítése, a Mester (Álmos) utca hatvanas évekbeli egyedi tervezésű épületei (köztük a “hétemeletes” lakóházzal) és a Szabolcska utca nagyblokkos házai (később ez a beépítés paneles házakkal folytatódott), valamint az iskola szomszédságában épültek fel a kísérleti paneles épületek és a gyógyszertári decentrum, ezek is Harmati János munkái.

Helyszínrajz (forrás: E-R-Z könyv)
Helyszínrajz (forrás: E-R-Z könyv)

A Mester (Álmos), Szabolcska és Sport utcák által határolt telken felépülő iskola három szárnyból áll: az osztálytermi, a napközis és a tornatermi szárnyakból. Az osztálytermi és a napközis rész között helyezkedik el a főbejárat. Ehhez kapcsolódik a két szinten is megtalálható, viszonylag nagy méretű előtér valamint a főlépcsőház. Ennek egyik oldala teljesen megnyitott, acélszerkezetű üvegfallal készült. Az épület derékszögű rendszere a főbejárati egységnél feloldódik. Az átmenő (udvart is elérő) főbejárati tér, az előcsarnok és a főlépcsőház falsíkjainak szögtörése ad némi játékosságot a kiemelt tereknek.

Földszinti alaprajz (forrás: E-R-Z könyv)
Földszinti alaprajz (forrás: E-R-Z könyv)

A három szintes, részben alápincézett főtömegben tizenkét osztályterem található. Tájolásuk dél-keleti, a tágas udvar és a lakóházak felé fordulnak, ezáltal védetté válnak a(z akkor még működő) Mester utcai iparvágány zajától. További két osztályterem található a szárny kiemelt, főbejárat melletti részének földszintjén és második emeletén, míg az első emeleten a tanári szoba helyezkedik el. Az itteni előtér így egyszerre a szülők várótere is lehet. Főleg itt, az első emeleten érezhetjük kevésnek a gyerekek által is intenzíven használható közösségi tereket, hiszen a tanári szoba előtere nem éppen az ideális “zsibongó”…

Az eredeti programtól eltérően még két osztályteremnek helyet kellett szorítani, ezek ennek megfelelően meglehetősen alárendelt pozícióba, a tornatermi nyaktag alagsori részébe kerültek. Bár az udvar rézsűs kiképzésével igyekeztek a tervezők a bevilágítási helyzeten javítani, a korabeli kritika is megjegyzi, hogy a két helyiség elhelyezése “kifogásolható”.

Osztálytermi szárny kapcsolata a tornateremmel és az udvar ma. (forrás: E-R-Z könyv)
Osztálytermi szárny kapcsolata a tornateremmel és az udvar. (forrás: E-R-Z könyv)

A tornatermi rész függőleges közlekedését egy melléklépcsőház biztosítja. Innen, és a tornateremből is könnyen kijuthatunk az udvarra a mellékbejáraton keresztül. A három szintes tornatermi nyaktagban az alagsori osztálytermek és az öltözőkön kívül helyet kaptak még a speciális oktatási helyiségek (műhelyek, szertárak, természettudományi előadó stb.) is. A tornaterem átlagos méretű, észak-keleti és dél-keleti fala nagy üvegfelületekkel megnyitott.

A Szabolcska utcai földszintes “napközis” szárnyban helyezkedett el a tanulószobaként is működő étkező, valamint az azt (és a szomszéd óvodát és bölcsődét) kiszolgáló 300 adagos konyha és kiszolgálóhelyiségei. Az épület 1981 óta a Győri Balett “utánpótlását” is biztosító táncművészeti intézmény. 1988-ra épült fel a napközis szárny fölé egy új, könnyűszerkezetes tornaterem Papp Lukács tervei alapján.

Az épület szerkezetéről:

Szerkezetileg az épület téglafőfalakkal, a középső főfalakban tégla és vasbeton pillérekkel, a szokásos előregyártott vasbeton-gerendás födémekkel épült. a nyílászáró szerkezetek –  a főlépcsőház üvegfalán kívül – fából készültek, az előcsarnokok mintás kialakítású terazzó burkolatot kaptak. a homlokzatok nemesvakolattal, a nyaktag az Álmos utcai végfalán teljes magasságban, továbbá a lábazatokon teljes magasságban terméskő-burkolattal készültek.
[Egri-Reischl-Zólyomi: Iskolaépületek, Budapest, 1964.]

Az iskola főbejárata. (fotó: HG)
Az iskola képzőművészeti alkotásokkal díszített főbejárata. Balra az osztálytermi szárny, jobb oldalon a későbbi tornatermi ráépítés. (fotó: HG)

Az ötvenes évek végén az új iskolaépítési elvek között szerepelt a képzőművészeti alkotások elhelyezésének fontossága is. Valóban sok példát találhatunk szerte az országban, ezek lehettek köztéri szobrok, homlokzatot, vagy belső teret díszítő domborművek, festmények, mozaikok, kerámiaplasztikák stb. Sokszor az építészeti elemeket is művészi igénnyel alakították ki, mint ebben az esetben is. A képen jól látható, hogy a tervező a terazzó padlóburkolatot, a mennyezeti vakolatot és a falburkolatokat is változatos geometriai formákkal gazdagította. A földszinti előcsarnokot díszíti Simó József falképe. Az iskola azóta is gazdagodott további műtárgyakkal, hiszen 1988 óta képzőművészeti szakképzés is folyik. A főbejárat köré kerültek például itt készült fém szobrok. A városban máshol is megtalálhatjuk az itteni tanulók munkáit, például ők  festették ki a Marcalváros I. és II. lakótelepek közti gyalogos aluljáró falát.

HG

A földszinti előcsarnok eredeti állapota. (forrás: E-R-Z könyv)
A földszinti előcsarnok eredeti állapota. (forrás: E-R-Z könyv)

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s