Kísérleti panel épületeket

Az 1954-es árvíz miatt súlyosbodott a háború után amúgy is kritikus győri lakáshelyzet, egyre sürgetőbb lett a városban nagy mennyiségű, gazdaságos lakóházak építése. A Kígyó utca környékét jelölték ki egy új lakótelep létrehozására. A nagy tömegben, típusszekciókból összeálló házak esetében célszerűnek tűnt a minél nagyobb arányú előregyártás alkalmazása, azonban ennek feltételei ekkor nálunk még nem voltak adottak. Mégis el kellett kezdeni az építkezést azzal a technológiával, ami rendelkezésre állt. Az első, 1955 szeptemberére felépült épületek még hagyományos falazott technológiával készültek. A lakótelep bővítésekor, 1958 körül már Győrben is alkalmazták a közép- és nagy blokkos szerkezeteket és országos típusterveiket (ilyenek is épültek itt). Ugyanakkor a telephez kapcsolódóan a Botond utcában a GYŐRITERV és a GYÁÉV közös fejlesztésével megindult egy kísérleti, “igazi” paneles épület építése is.

A Harmati János építész és Filippovits Ferenc szerkezettervező által kigondolt ház – 8–10 évvel a házgyár termelésének megindítása előtt – az első győri nem közép-, vagy nagy blokkos (pl. Bartók Béla úti beépítés), hanem emeletmagas falpanelekből összeálló szerkezet volt. Érdekessége, hogy a gépészetileg legkomplikáltabb rész, a fürdőszoba és WC egység, a gyári kivitelezés után térelemként került az épületbe. Ez a módszer más országokban (NDK, Csehszlovákia) a későbbi paneltechnológiába is beépült, de nálunk nem lett folytatása, ezért is érdekes a győri kísérlet. Az épület három szekciós, 24 lakásos, négyemeletes (a négy emelet azért volt ekkoriban általános, mert a korabeli magyar szabvány szerint ekkora magasságnál még nem kellett lift). A panelek anyaga kohósalakbeton, kőzúzalékos külső, és vakolt belső felülettel. A nyílászárók tokszerkezete is előre bebetonozásra került a panelekbe. A födémek 13 cm vastag, alul-felül sík panelekből állnak.

A Botond utcai kísérletet a korabeli döntéshozók sikeresnek látták, így az épülettípus a Mester utcában még négy példányban megépülhetett. Ekkorra azonban már megkezdődött a házgyárak telepítése, a szovjet panel adaptálása történt meg. A győri – és több helyi – előregyártási kísérletnek végül nem lett folytatása.

HG

Épül az első “igazi” győri panelház a Botond utcában. Kísérleti szerkezet kohósalakbetonból, előre elkészített, “térelemes” mosdóblokkal. (forrás: GYŐRITERV kiadvány)

Rövid szerkezeti leírás és csomópontok. (forrás: GYŐRITERV kiadvány)

A sikeres kezdet után még négy darab épült a Mester utcában. (forrás: GYŐRITERV kiadvány)

Az egyik Mester utcai ház ma. (fotó: HG)

A Mester utcai házak ma. (fotó: HG)

Kis erkélyeket is kapott az épület. (fotó: HG)

(fotó: HG)

Bár az ilyen nagy méretű panelok előállítása fegyelmezett betontechnológiát követelt meg, látjuk, hogy még volt hová fejlődni a méretpontosságban. (fotó: HG)

A lábazat szerkezete monolit vasbeton, műkővel burkolva. (fotó: HG)

(fotó: HG)