épült: | 1965-66 |
tervezte: | Fátay Tamás, Csapó György (GYŐRITERV) |
funkció: | nyolcszintes, 92 lakásos épület (lakóépület) |
hol: | 9022 Győr, Szent István 41–43. (térkép) |
kapcsolódó dokumentum: | Magyar Építőművészet, 1968/6. p38-39. |

A Fátay Tamás és Csapó György tervei alapján megvalósult nagyméretű, 92 lakásos, nyolcszintes lakóépület a Szent István út északi beépítésének eleme, ugyanakkor része az ún. “STAR-Garázs” tömb beépítésének is. A második világháborúig a területen állt a névadó “STAR-Garázs”, amely a negyvenes évekig a győri buszközlekedést szervezte. A háborúban megsérült régi épületeket elbontották, a tömb 1960 és 1973 között három ütemben beépült. Ez a ház a beépítés első eleme (másodikként a Árpád út felőli tízemeletes épület épület meg, harmadikként pedig az Ifjúsági Ház).

A háború után a város nagymértékű lakáshiánnyal küzdött, amit súlyosbított a megfelelő közművesítés hiánya. Az új beépítések így meglehetősen behatárolt szempontok alapján valósulhattak meg: A meglévő közművek helyéhez igazodva minél nagyobbat. Sokat elárul a korabeli állapotokról és lehetőségekről az alábbi idézet is:
Ha építeni akarunk, akkor a területszerzés érdekében bontani is kellett ott, ahol közműszolgáltatások működnek. [1]
Így kerülhettek hasonlóan nagy épületek a belváros közvetlen szomszédságába. Az épület már nem hatott tömegével újdonságként, hiszen addigra már álltak pár évvel ezelőtt megépült 6–7 szintes házak, ehhez az új beépítéshez igazodott.

Itt értékesítettek először Győrben lakásokat “szövetkezeti” úton. Az időben jelentkezők lakást kaptak, aminek árát kedvező feltételekkel törleszthették a későbbiekben. Ez a módszert a későbbi építkezésekkor is alkalmazták.
Az épület három lépcsőházból áll, függőfolyosós rendszerű. Földszintjét egy összefüggő üzlettér tölti ki, amely egykor bútorszalonként üzemelt. A lépcsőházak előterei emiatt a félemeletre kényszerültek [2].

A vasbetonvázas épület főhomlokzata dél felé, a főútra és a Bisinger parkra néz. Teljes felületén nyitott homlokzatának a loggiák ritmikus függőleges elcsúsztatása ad némi játékosságot. Érdekes elem a külső síkba elhelyezett lamellás árnyékoló. Az épület földszinti sávjában zárt és nyitott szakaszok váltakoznak. Egyrészt kőburkolatot találunk, másrészt nagy üvegfelületeket, amelyek az üzlethelyiség kirakataiként szolgálnak. A vékony műkő árnyékoló-lamellák a földszinti feletti födém folytatásaként is megjelennek a homlokzaton finom áttört struktúrát hozva létre. Az épület felső zárásánál furcsa attika-felépítményt figyelhetünk meg. A függőleges vasbetonlemez a szekciónkénti félszintes eltolást takarja el. Talán kissé erőltetett a megoldás, ráadásul növeli az amúgy is túlméretezett épület tömegét, valamint nem hagyja érvényesülni a csúsztatás játékosságát, amely kissé oldhatta volna a párkányvonal szigorú egyhangúságát is.


jegyzetek:
[1] Fátay Tamás: Győr – Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Győr, 2011.
[2] Magyar Építőművészet, 1968/6. p38-39.