| épült: | 1968–1971 |
| tervezte: | Cserhalmy József, Fátay Tamás (GYŐRITERV) |
| funkció: | Irodaház, megyeháza, Vízügyi igazgatóság épülete (középület) |
| hol: | 9022 Győr, Árpád u. 32 (térkép) |
| kapcsolódó dokumentumok: | Megyei Tanács irodaháza, Győr, Városközpont, 1973 |
A városfalak bontása után, a 19. században indult meg a középkori centrumtól déli irányba a város bővülése. A meglévő, sakktáblaszerű hálózat nyomán szabályozták ki az új utcákat is, egészen a vasút vonaláig. A századfordulón épült meg az új központ a városházával és több fontos közintézménnyel (bíróság, gimnáziumok stb.). Egyúttal kialakult a kelet-nyugati irányú közlekedési tengely, a Szent István út. A létrejött centrum és a középkori várostest közötti terület ugyanakkor meglehetősen vegyes épületállománnyal, vontatottan épült be. A városházával szemben az egy-két szintes házak között két méretében is kiemelkedő épület, a Royal Szálló és a Kisfaludy-kávéház állt a második világháború előestéjén. Utóbbi a bombázások során találatot kapott, és bár falai párkánymagasságig még álltak, a jellegzetes, szecessziós épületet lebontották. A Vörös Csillag névre átkeresztelt Royal Szállón kívül erre a sorsa jutott szinte az egész házsor (sok értékes polgárházzal), amely a Szent István utat egykor északról kísérte. Helyükre az ötvenes évektől kezdve nagyléptékű lakóházak és az új városközpont épületei épültek.
A 19. századi fejlődés tulajdonképpen félbemaradt, azonban sem az 1929-es városrendezési tervpályázat sem Lakatos Kálmán 1947-es újjáépítési víziója nem a belvárosra koncentrál (sőt, szinte tudomást sem vesznek róla), hanem akörül képzelik el az új fejlesztéseket. Erre főleg a vasút kihelyezésének gondolata adott volna jó lehetőséget. Az ott felszabaduló hatalmas területre egy egészen új, kötöttségektől mentes, modern központot képzelt el Lakatos:
Az ötvenes évek első felében különféle szabályozási és rendezési tervek készültek és dobattak el. Hosszas huzavona után végül a vasút a helyén maradt, felépült az új felvételi épület és a „hatemeletes” lakóház, amely meghatározta az akkor már Sztálin útnak hívott kelet-nyugati irányú főút északi házsorának későbbi léptékét. Az ötvenes évek végi lassú felengedésben ocsúdó város elindította intézményhálózatának fejlesztését. Ezzel egy időben a Győr-Sopron Megyei Tanács is méltó, modern épületbe szeretett volna költözni az egykori ferences kolostor ódon falai közül. A leendő beruházás célja végül a megyei tanács irodaigényén jóval túlnőve a városházával szemközti terület teljes építészeti és forgalmi rendezése, egy új központ kialakítása lett.
Ez az alapvetés kiemelkedően meghatározó a város tágabban értelmezett belváros akkori fejlesztése szempontjából, érdemes tehát bővebben is idézni Fátay Tamást, az akkor a városrendezésért felelős építészt:
S ha papíron nem is, de az agyakban megszülettek a városfejlesztés javaslatai és végrehajtásuk irányelvei. Ezeket az állami lakásépítés beruházásának céltudatos felhasználásával kellett megformálni, mert más pénzügyi keret nem állt rendelkezésre. […]
Logikus és szükségszerű volt tehát a Belváros újjászervezésének feladatát meghatározni: első lépés a történeti város felmentése forgalmi és intézményterheinek súlyától, új városközpont kiépítése. A regionális jellegű közintézmények a rekonstrukciós területen, a várost kiszolgáló közintézmények pedig részben a történelmi városmagban kapják meg végleges helyüket. az új városközpont határát az Aradi vértanúk útja, Arany János utca, Gorkij utca és a Tanácsköztársaság útja képezi. Ezen belül épül ki a közigazgatási és idegenforgalmi, kereskedelmi, valamint kulturális központ.
A műszaki és várospolitikai szempontok egyaránt azt kívánták, hogy első ütemként az államigazgatási és idegenforgalmi központ épüljön ki. Helyét alternatívák nélkül, egyértelműen lehetett rögzíteni a Városi Tanács épületével szembeni lakótömb és szállodatömb területén, melyhez később szerencsésen kapcsolódott a Honvéd ligeti Hotel Tourist.
Fátay Tamás: A győri városközpont építésének története. in: Győri Tanulmányok 1974/2.
A későbbi évtizedekben a központ körüli új, nagyléptékű fejlesztések és a történeti belváros viszonyát több ponton érte (és éri máig) megalapozott kritika. A fenti visszatekintésből azonban mégiscsak kitűnik egyfajta szemléletváltás: kétségkívül komplexebb módon álltak hozzá az ekkori koncepció alkotói a várostest egészéhez, mint a korábbi, 20. századi tervek, amelyek inkább történeti zárványként tekintettek a belvárosra.
Tervpályázat, 1957.
1957-ben írtak ki meghívásos országos tervpályázatot a győri városháza előtti „főtér rendezésére”. A feladat a terület közlekedési, városszerkezeti és építészeti szempontú megoldása volt. Az elég lazán megfogalmazott program nagy szabadságot biztosított a tervezőknek. Első díjat végül nem adtak ki, Cserhalmy József és Hegyi György, valamint Ulrich Ferenc és Borvendég Béla tervét megosztott második helyezéssel jutalmazták. Az alábbiakban néhány makettfotó és rajz következik ezekből.
A tervek a végül megvalósultaknál jóval kisebb léptékű épületekkel számoltak. Változatos elhelyezéssel, magasabb és alacsonyabb tömegek komponálásával kiemelkedő művészi színvonalú munkákat láthatunk, főként talán az Ulrich–Borvendég-terv esetében. A Cserhalmy–Hegyi-tervet a Baross út tengelyébe tervezett (a pályázati értékelésben egyébként kifogásolt) toronyházról ismerhetjük fel a legkönnyebben. A tervpályázatot ekkor nem követte megvalósulás.
Az új városközpont reprezentatív épülete
A fent idézett 1974-es tanulmányban a folyóirat közli Nagy József négy fotóját a tömbön álló, egytől-egyig lebontandó házakról. A második képen szereplő többemeletes épület a Kisfaludy-kávéház lakások céljára ideiglenesen megtartott hátsó szárnya.
Az új városközpont épületeinek befejezését 1971-re, a várossá válás 700 éves jubileumára időzítették. Az első ütem a Rába (ekkor Vörös Csillag) Hotel tömbjének átépítése volt, amely során a szálló két új szárnnyal bővült (1964 és 1969), és megépült a “nyolcemeletes” lakóépület (1964). Ezzel párhuzamosan folyt a második ütemnek, a röviden csak “megyeházá”-nak nevezett városközponti irodaház projektjének előkészítése. A beruházási program hosszan alakult (részletesen ld. Fátay Tamás már idézett könyvében), míg végül a megyei Vízügyi Igazgatóság és a Győr-Sopron Megyei Tanács lettek (egy népművészeti bolttal kiegészülve) a reménybeli beköltözők.
A két építész tervezőt, Cserhalmy Józsefet és Fátay Tamást már nem pályázat útján választották ki a feladatra, hanem kijelölték őket (igaz Cserhalmy részt vett az 1957-es megmérettetésen). Közösen jegyzett tervükben már nem a korábbi pályaműveket jellemző játékos változatosság dominál, inkább egy jó arányú, bár szigorú, és meglehetősen nagy léptékű hasábokból komponált irodaépület született. Előtte terebélyes „fórum” alakult ki. Ennek befoghatatlan méreteit a tervezők is elismerték: az okot abban látták, hogy a végül elkészült szökőkút helyére nem épült meg a „térszűkítő alakzat”. A tér tulajdonképpen egy felvonulási tér lett volna, az „alakzat” pedig a felvonulásokkor használt emelvény, és egyben egy új, a vasútállomás felé vivő aluljáró kijárata. Mindez megmagyarázza, miért olyan kies és üres máig Győr talán leginkább szem előtt lévő tere. Az eredeti elképzelést és a végül megvalósult szökőkutas megoldást látjuk az alábbi makettfotókon:
Az építkezés 1968-ban indult és 1971 augusztusában valóban fel is avatták az irodaházat. A két használónak megfelelően két pengeszerű tömeg épült: az északi a Vízügyi Igazgatóság, míg a déli a Győr-Sopron Megyei Tanács számára. Az ikreket az alsó két szint fogja össze, ahol a közösen használt és a nagyobb fesztávolságú terek (előtér, tanácstermek stb.) találhatók. A kompozíciót vizuálisan is összetartó első emeleti „szalag” eredetileg gránit burkolatot kapott. A felsőbb emeleteken cellás szerkezetű irodák találhatók, amelyeket a Fémmunkás Vállalat függönyfal-szerkezete határolt. A tervezőtől idézünk néhány olyan, minden bizonnyal felemelő mozzanatot, ahol a munka során érződött az 1968-as új gazdasági mechanizmus jótékony hatása:
A gazdaságpolitika 1968-ban engedélyezte az építőanyag-importot Keletről, majd Nyugatról, ami szerencsésen hatott a megyeháza öltözékére. A beruházási programban szereplő homlokzati burkolat római mozaikja fehér színű szovjet Koelga márványra változott, az alumínium függönyfalra hamisítatlan belga üvegbetét kerülhetett, a színskálaválaszték örömét is átélhettük. […] A korszerű technika is polgárjogot szerzett, az épület gépész tervezője Győrött elsőként alkalmazott klímaberendezést, az elhasznált levegőt a térszín alatti garázsba vezetve, annak szellőzését és temperálását is megoldotta.
Fátay Tamás: Győr – Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között
Mára ebből sajnos eltűnt a márványburkolat, a déli szárnyon a 2018-as energetikai korszerűsítés után már a belga üveg sem látható – bár ez utóbbi cseréje, ahogyan nyilván a klíma modernizálása is szükségszerű volt. (Életszerűen nem merülhetett fel egy „műemléki igényességű” rekonstrukció, és talán nem is lett volna értelme.) Az azonban fájó, hogy az emeleti gránitburkolat is áldozatul esett a felújításnak, és ráadásul csak az épület egyik szárnya készült így el, vagyis az egységes megjelenése is csorbult.
Akkoriban még korántsem megszokott módon az épület előtt egy egyszintes, térszín alatti, eredetileg közhasználatúnak szánt parkoló is készült (gyors-szervizzel és kocsimosóval (!) ). Nagyrészt egyébként ez magyarázza a teresedés kietlenségét is, hiszen a lapostetős kialakítás nem teszi lehetővé intenzívebb zöldfelület telepítését. Az alábbi légifotókok egyikén is látható sávos burkolat csak rövid ideig volt a téren, mert a garázs beázott, és a szigetelés javítása után már nem került vissza a minta.
Szót kell ejteni az épület meglepően gazdag képzőművészeti programjáról. Az alkotások bár középületben vannak, sajnos ma sem igazán hozzáférhetők a városi polgárok számára (ha megvannak még egyáltalán…). Fátay Tamást sorolja fel őket:
A Megyei Tanács előcsarnokában Gerzson Pál festőművész faintarziája, a Vízügyi Igazgatóság előcsarnokában Király József belsőépítész fa domborműve található. A Megyei tanács kistanácstermében Pécsi László iparművész 6 db gobelinje kerül, és miként azt a Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatója megemlítette, ez lesz hazánk első „valódi gobelinterme”. A büfé faburkolatának betétjeit Barabás László festőművész zománckompozíciói díszítik. Az épület déli földszinti kőburkolatára Hincz Gyula festőművész készített 42 m2-es ólomberakásos kompozíciót, Bár az 1:1-es kartonok elkészültek, a mű nem születhetett meg, mert a Megyei Tanács a kb. 360 000,- Ft-os kiviteli költséget nem tudta biztosítani. Reméljük, hogy ez a tény nem a műről való végleges lemondást jelenti. Az épület előtti téren látható jubileumi emlékmű Mikus Sándor szobrászművész alkotása.
Fátay Tamás: A győri városközpont építésének története. in: Győri Tanulmányok 1974/2.
Hincz Gyula kültéri alkotása nem készült el, Mikus Sándor domborműve pedig nem látható már a köztéren. A bronz alkotáson Győr története szerepel a várossá válástól a szovjet hadsereg bevonulásáig. 1992-ben döntött úgy a városi képviselőtestület, hogy leszerelik. Részletesen itt olvashatunk róla. A belinkelt cikkből megtudhatjuk azt is, mekkora felhajtás kísérte 1971-ben a 700 éves évfordulót, így a megyeháza átadását is.
A városközponti irodaház épülete hosszú tervezési folyamat után épült fel készült el 1971-re. Átadása rendkívül fontos esemény volt a (szocialista) nagy iparvárossá váló Győr életében. Nemcsak máig meghatározza annak arculatát, de az egyik legnagyobb megoldatlan kérdése is a megyeszékhelynek. Az épület szigorú tömegének zártsága, környezetének kietlensége miatt soha nem tudott igazán a város szerves részévé válni. Ugyanakkor építészeti alapvetései és logikus szerkesztettsége alkalmassá tehetik arra, hogy egy gyökeres, mindenre kiterjedő felújítás után újra-pozicionálja magát. Izgalmas város- és tájépítészeti, épület-tervezői kihívás lenne. Ez viszont nem válhat valóra egy legalább olyan, vagy talán még koherensebb városi akarat és vízió nélkül, mint amely az épületet létrehozta.
Hartmann Gergely
HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!
A cikk a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara támogatásával készült.
moderngyor.com 