Autóbusz pályaudvar

A 24 állásos buszpályaudvar 1967-re lett kész Nyiri Mária (UVATERV) tervei alapján. A vasútállomás és a Frigyes laktanya (akkoriban szovjet laktanya) közötti területen épült fel. Az 1950-es évek végén indult meg az ország autóbusz-közlekedésének négyléptékű fejlesztése. Sorra épültek az újabb buszállomások vidéki városainkban az UVATERV építészeinek tervezésében, ezek sorába tartozik a győri is. A helyi közlekedést a háború előtt a STAR Garázs Rt. szervezte, az idegenforgalmat 1938-tól a Lakatos Kálmán tervei szerint felépült IBUSZ pavilon szolgálta ki. A STAR Garázs a háború során elpusztult, a pavilont 1970 körül, az új állomás megépülte után lebontották.

Az autóbuszközlekedés tulajdonképpen csak a felszabadulás után fejlődött ki. 1945-ben csupán két – roncsokból összeállított – autóbusz bonyolította le a forgalmat. A MÁVAUT kezelésében rohamosan fejlődött a helyi és vidéki autóbuszhálózat. A Lenin-híd [ma Baross híd] nádorvárosi hídfője mellett –  a vasútállomástól délre – új, korszerű autóbusz pályaudvar létesült a vidéki járatok fogadására és indulására. [1]

Az buszpályaudvar építészeti kialakítása tiszta és racionális. Egy lebegő vasbetonlemezben alkotja az épület keretét, amelyben a funkciónak megfelelően ékelődnek be dobozok. A Baross híd felől elsőként az egyszintes forgalmi iroda helyiségeit találjuk. A következő elem egy negatív forma, az átriumos udvar. A gondozott kis park az őt körülvevő fedett-nyitott terekkel üdítően hat az aszfalttal burkolt kietlen pályaudvaron. A kiharapást ellenpontozza a váróterem megemelt, dupla belmagasságú kubusa. A három oldalról teljesen üvegezett doboz világos téréből a várakozónak kilátása nyílik az udvarra és figyelhetik a buszközlekedést is. A vasbeton lemezkonzol három oldalon körbefut az épületen. A rövid oldalon a taxik kapnak egy célszerű fedett átjárót (esőtől és naptól védve várakozhatnak), a hosszanti oldalakon pedig a peronokon várakozó utasoknak jut tágas fedett terület. A födémet az épület belső sávjában futó két vasbeton pillérsor tartja, az öt méteres lemezkonzolt ferde acéloszlopok támasztják alá.

Érdekesség, hogy a tervező Nyiri Mária annak a Nyiri Istvánnak a lánya, aki az 1949-re felépült, és már 1977 óta műemléki védettség alatt álló budapesti Erzsébet téri buszpályaudvart tervezte. A család buszpályaudvar terveinek számát gyarapítja még a balatonalmádi is.

[1] Győr, Panormáma 1962 k.