Művelődési ház, Gérce
| tervezés: | 1972 k. |
| épült: | 1972–1975 |
| tervezők: | Tolnay Lajos (Győriterv, Soproni Iroda) |
| funkció: | Művelődési ház (középület) |
| hol: | 9672 Gérce, Kossuth utca 57. (térképen) |
Sárvár melletti Gérce, valamint az 1970-ben hozzá csatolt Sitke és Vásárosmiske összesen 3500 lakója a hetvenes évek elején már régóta vágytak egy kultúrházra. Amikor öt év takarékoskodás után végre összegyűlt a pénz, a napisajtó szerint tervpályázatot hirdettek, amire „fantasztikus, célszerűtlen és fényűző” tervek érkeztek. Nem tudni, hogy ennek eredményeként-e, mindenesetre a Győri Tervező Vállalat Soproni Irodájában Deák Béla készített egy tervet, amelyet túl költséges volta miatt elutasítottak. A sürgető feladatot végül szintén az irodában dolgozó, egykor Budapesten élő, Ybl-díjas építész, Tolnay Lajos vette át, aki „2 hét alatt” tervezte meg némileg csökkentett programmal a házat. (Tolnay tervezte többek között a keszthelyi Helikon szállót, és a nemrég lebontott Soproni Lővér uszodát.)
Visszaemlékezése szerint azért választotta az épület fő jellegét adó kör alakú alaprajzot, mert ennek a formának „a területéhez a legkisebb a kerülete – tehát gazdaságos”. A költségekbe belefért, és ugyan nagyon vontatottan készült (mintegy 4-5 év alatt épült fel), de 1975. november 7-én átadták a nem mindennapi alakú, jórészt önerőből épített épületet. A ház helyi építőanyagból, például a Ság-hegyi kőbányából felajánlott kövekből épült. A 200 főt befogadó nagyterem mellett könyvtár, egy kisebb, kb. ötven főt befogadó kamaraterem, valamint négy klubhelyiség található a házban.
A körre épülő külső hengerpalást falai tömörek. A nagy felületű nyílások a bejáratokat jelölték ki, illetve a főbejárat körcikk-hasítékát kísérik. A belső terek további megvilágítását a középen lévő henger alakú „hiány”-ra, lichthof szerű megnyitásra nyíló profilüvegek adták. A háznak nem csak a tömegképzése volt rendkívül eredeti, de a tömör és nyitott felületek, valamint a kő, a fehér vakolat és a palafedés felületeinek izgalmas váltakozása is egyedivé tette. Ugyanakkor az épületet kritika érte amiatt, hogy a körcikk alakban elhelyezett széksorok széléről nagyon éles szögben látni csak a színpadot.
Az épület meglehetősen nagy visszhangot váltott ki. A helyi sajtóban szereplő hasonlatok: „jurta alakú”, „várra emlékeztető”, „csonka kas”, sőt egy helyen mint a „gércei talány” szerepel, ugyanakkor végül mindegyik cikk pozitívan zárul. Tolnay beszámolója szerint az épület az irodában sem aratott elsőre sikert, a „kollégák bizalmatlan pillantásaitól kísérve”, többször is át kellett dolgoznia. Az ügy még Gonda elvtárshoz, Vas megye (egyébként művelt és a kultúra iránt valóban érdeklődő) párttitkárához is eljutott, „akit többen riasztottak a gércei »szörny« miatt”. Azonban a személyes élmény itt is meggyőző volt:
„megtekintette – megnyugvását fejezi ki –, de azért felkéri a megyei főépítészt, hogy ne csináljanak belőle típust.”
Mára sajnos a középső, egykori üres, hengeres részt beépítették, valamint a palafedést is bitumenre cserélték, ugyanakkor főbb formájában és külső megjelenésében őrzi egyedi, izgalmas megjelenését.
(Elnézést a nem túl jó képanyagért, sajnos nem volt alkalmam a járványhelyzet miatt személyesen bejárni és fotókat készíteni róla. Remélem hamarosan alkalmam lesz pótolni.)
Hartmann Gergely
HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!
| források: | Tolnay Lajos: Kisplasztikák. in: GYTV Vállalati Tájékoztató, 1976/2, 41–44. Vas Népe, 1974. október 13., Vas Népe, 1975. november 7. Vas Népe, 1976. március 3. Magyar Hírlap, 1977. június 12. |
Ez is a Győriterv: A Győri Tervező Vállalat volt 1950–1990 között az Északnyugat-Dunántúli régió legmeghatározóbb építészeti-tervezői műhelye. Eddig a Modern Győr oldalán kizárólag Győrben felépült, 20. századi, modern épületeket mutattam be, amelyek közül sokat a Győriterv építészei alkottak. Ugyanakkor a Győritervvel foglalkozó PhD kutatásom során rengeteg olyan izgalmas alkotást ismertem meg, amelyet bár a vállalat tervezett, de nem Győrben épültek fel. A Győriterv egyike volt azoknak az állami tervező vállalatoknak, amelyek 1948-1990 között a tágabban értelmezett régióban is vezető szerepük volt az építészeti tervezésben. Működése elsősorban a Balatontól északra eső megyék területére terjedt ki, de sok budapesti munka is megvalósult. A Modern Győr weboldal most olyan épületekkel bővül, amelyeket a Győri Tervező Vállalat, vagy annak Soproni Irodája tervezett, de nem Győrben épületek fel.
moderngyor.com 