tervezte: | Thoma József (Mélyépterv) |
épült: | 1961–1964 |
funkció: | víztorony (ipari épület) |
hol: | 9023 Győr, Erzsébet liget (térkép) |
publikáció: | Magyar Építőipar, 1957/5–6. |

Az Erzsébet ligetben felépült, 2000 m³-es víztorony a város dél felé történő rohamos fejlődésével vált szükségessé. 1961-ben indult meg a kivitelezése, próbaüzeme pedig 1964-ben volt, éppen amikor elkészült a mellette felépülő első győri panellakótelep, Adyváros végleges beruházási programja. Ma is elsősorban Nádorváros és Adyváros térségét szolgálja.

Az építmény tulajdonképpen egy típusterv, amelyet “IV. jelű egyszintes városi víztorony”-ként Thoma József publikált a Magyar Építőipar 1957/5–6. számában. Thoma József, a Mélyépterv mérnöke, a csúszózsalus építési módszer legismertebb hazai tervezője és fejlesztője. Sok víztoronyterv kötődik a nevéhez, szerkezettervezőként pedig ő jegyzi a budapesti Körszállót, az óbudai kísérleti lakótelep csúszózsalus házait, és azokat a magyar magasházakat, amelyek tetején víztároló van, pl. az Újaplotait is.
Az alábbi videón is ezt az építési módszert mutatják be, 8:45-től a győri víztoronyról van szó:
A központi hengert és az oszlopokat csúszózsaluzattal alakították ki. Az ezeket összefogó monolit vasbeton koszorú egyben a rákerülő acél tartályok fenéklemeze is, amelyeket már “csak” be kellett emelni a helyükre. (Ez utóbbi művelet viszont nehézkes volt és méretkorlátot szabott, ezért később, a marcalvárosi víztoronynál a földön építették meg és utána húzták fel a helyükre a medencéket.) A víztorony fejét előregyártott vasbeton elemekkel burkolták.

A víztorony működése felemás eredményt hozott. Az első probléma a próbaüzemnél derült ki:
A víztorony próbaüzeme 1964 júliusában kezdődött. Kiderült, hogy a régi révfalui víztoronnyal nem tud jól együttműködni. Amikor ugyanis a révfalui torony megtelt, az Erzsébet ligeti még csak félig töltődött meg. Ez azt jelentette, hogy az új víztorony teljes feltöltésekor a révfalui túlcsordul. Ezért aztán később, 1965-ben a révfalui tornyot kiiktatták a hálózatból.
[forrás: Pannon-viz.hu – Víztorony sorozat 3.]
Az új víztorony kapacitása hamar kevésnek bizonyult, a rohamosan épülő Adyvárost sem tudta kiszolgálni (sok helyen nyomásfokozó szivattyúk működtek), és már tervezték az újabb és nagyobb lakótelepet, Marcalvárost, ahová végül új víztorony készült.
Az építmény szerkezete a nyolcvanas években sérült, ekkor helyezték az abroncsokat a tartályrészre és az oszlopokra. 2009-ben került sor a teljes felújításra.

HG
források:
- Pannon-viz.hu – Víztorony sorozat 3.]
- Viztorony.hu
- Magyar Építőipar, 1957/5–6.