Marcalvárosi 6000 m3-es Víztorony

épült 1977–1982
tervezte: Huszár László (VÍZITERV)
funkció: Víztorony (ipari épület)
hol: 9024 Győr, Gerence út (térkép)
kapcsolódó dokumentumok:

fotó: HG

Előzmények:

Győr városa egyre inkább dél felé terjeszkedett a paneles lakótelepek építéseinek évtizedeiben. 1968-tól Adyváros, majd a hetvenes-nyolcvanas években Marcalváros I. és II. (Kun Béla ltp. I. és II.) készült el. Velük együtt az őket kiszolgáló közműhálózat is kiépült, amelynek leglátványosabb elemei a víztornyok. A két lakótelep ivóvíz-igényének kielégítésére két víztorony épült. Mind az első, az Erzsébet ligeti (MÉLYÉPTERV, 1961), mind pedig a második, a marcalvárosi (VÍZITERV, 1982) korszakuk jellegzetes építményei.

Az Erzsébet ligeti víztorony már Adyváros megépülése alatt (1968-1974) alulméretezettnek bizonyult, ezen kívül együttműködése a meglévő vízhálózattal is problematikusnak mutatkozott. 1972-ben pedig már kiírták a tervpályázatot egy 10000 lakosú újabb lakótelep (Marcalváros) tervezésére. Új víztorony építésére volt tehát szükség, amelynek helyét a mostani GYSEV-Pályaudvar mellett, egy akkor még beépítetlen, bolgárkertészetként működő területen jelölték ki.

Légifotó. forrás: Pannon-Víz

A vízvezeték hálózat már a meglévő magas épületeket is alig tudta kiszolgálni, több kisebb nyomásfokozó szivattyú egység juttatta fel az emeleti lakásokba a vizet. Ilyenek működtek többek közt a Bán Aladár utcában, a Kodály Zoltán úton és a mai Tihanyi Árpád út környékén. Az egymástól függetlenül működő nyomásfokozók persze rendre mindig az esti csúcs fogyasztás idején kapcsoltak be, egyidejű üzemük túlságosan megterhelte az alapzónát, a környéken gyakran leesett a víznyomás. Új beruházásra volt tehát szükség, ami stabil és kiegyensúlyozott vízellátást nyújt a lakótelepekre beköltözőknek.

(forrás)

Tehát nem csupán az új lakótelepet szolgálta volna ki az új víztorony, hanem a meglévő hálózatot is ki kellett egészítenie. A két funkció két eltérő szerepű és magasságú tartályt igényelt. (Győri 6000 m3-es víztorony, VÍZITERV kiadvány, 1978 k.)

A víztorony térfogatát, magasságát a városi vízhálózat hidraulikai viszonyai, és a tervezett lakótelep adatai határozták meg. Hidraulikai és telepítési szempontokból két nyomásövezetet kiszolgáló, kétszintes víztorony építése mutatkozott legkedvezőbbnek.

Az építmény makettje, forrás: Győri 6000 m3-es víztorony, VÍZITERV kiadvány, 1978 k.

A munka több szempontból is úttörőnek számít. Azon túl, hogy hazánk máig egyik legnagyobb víztornya, ez az építmény volt az országban az első, amely vegyes (vasbeton-acél) szerkezettel készült. Az újításnak, hogy a tartályokat acélból készítsék több előnye volt. Egyrészt az acélszerkezeteket (ahogyan a vasbeton elemeket is) előre lehetett gyártani, viszont a hegesztéses kapcsolatokkal (és megfelelő korrózióvédelemmel) biztonságosabban és egyszerűbben tudták az elemek vízzáróságát biztosítani. Másrészt – és talán ez volt a fontosabb – a szerkezet csekély súlya miatt lehetővé vált, hogy a építését a földön végezzék el, és csak kész állapotban emeljék a helyére. Ez amiatt volt lényeges, mert bár a víztornyok vasbeton törzseinek kivitelezésére a hatvanas évektől kezdve jó megoldás volt az ún. csúszózsalus technológia, de a nagyméretű és nagy tömegű tartályok „levegőben” való szerelése gondot okozott.
Az építkezés 1976 júniusában megindult.

Az építés:

Huszár László, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV) főtervezőjének tervei alapján 1976-ban június 12-én tűzték ki a víztorony alapját. A víztorony helyén az altalaj viszonyok igen kedvezőtlenek voltak. A teherbíró agyagréteg (pliocén korú) kilenc méteres mélységben helyezkedett el. A talajvíz szintje pedig megközelítette a terepszintet. Az extrém körülmények miatt a víztorony vasbeton alapteste 145 db, 98 cm átmérőjű, és 12,5 méter mély BENOTO technológiával készült fúrt cölöpre támaszkodik.
forrás

Az alapozás készítése. (forrás)

Tehát először elkészült az alapozás (amely, mint olvastuk, és a rajzokon is látható, nem volt egyszerű munka), majd megépült csúszózsalus technológiával a vasbeton törzs. Ezt a HŐTECHNIKA Építő és Szigetelő Vállalat készítette, amelynek nagy tapasztalata volt e téren (gyárkémények, erőműkémények stb.). Miközben az elkészült vasbeton törzs belső szerkezeteit, technológia berendezéseit építették, a földön a Ganz-Mávag megkezdhette az acél tartályok szerelését. Az elkészült 220 és 450 tonna súlyú medencéket hidraulikus emelő-berendezéssel juttatták a megfelelő magasságba, majd ott helyszínen öntött vasbeton gyűrűvel fogták őket a törzshöz. A felületeket az akkor legkorszerűbb korrózióvédelemmel látták el. Karbantartásukra körbe mozgatható alumínium állványszerkezetet építettek. A két medence közül a felső rejt még egy kisebb, 300 m3-es tartályt is, amely a karbantartási munkák idején működik.

A tartályok szerelés és emelése. forrás: Pannon-Víz és Víztorony.hu 

A győri építés tapasztalatait felhasználásával a tervező VÍZITERV készített egy is típustervet, amely akár 10000 m3-es vegyes-szerkezetű víztorony építésére is alkalmas volt. Bár itthon nem, de a külföldi munkái során alkalmazta a vállalat a terveket. A MÉLYÉPTERV által 1980 körül kidolgozott, hasonló vasbeton-acél technológián alapuló típusból viszont négy darab Magyarországon is elkészült.

Az építés menetét, technológiáját részletesebben olvashatjuk és ábrákon követhetjük az alábbi füzetben, valamint rajzokat is találunk benne:

Az építés lépésről lépésre:

A hidraulikus emelőberendezés. forrás: Pannon-Víz

1976.06.12. víztorony tengelypont kitűzése
1976.06.15. terület előkészítés, próbacölöpök, cölöpalapozás
1976.12.07. alapozási munkák előkészítése
1977.06.30. csúszó zsaluzat szerelési munkák
1977.09. hó – 1977.11. hó toronytörzs építése
1977.11. hó – 1978.07. hó csövek és szerelvények beépítése
1977.04. hó – 1981.10. hó tartályszerelés, emelés és festés
1981.11.30. víztorony műszaki átadás
1982.06.30. beüzemelés, próbaüzem

A víztorony tervezésében és kivitelezésében összesen 84 cég vett részt. A tervezett 42 hónap helyett jelentős késéssel, 75 hónap alatt készültek el az építők. A késés egyik fő oka, hogy a Paksi Atomerőműre és egyéb kiemelt állami nagyberuházásokra hivatkozva több fővárosi cég nem tartotta be az ütemtervet. A torony műszaki átadása […] 1981. november 30-án volt, ekkor kezdődhetett a próbaüzem.
(forrás)

forrás: Pannon-Víz

Formai kialakítás:

A fenti kiadvány tanúsága a szerint a tervezők külön gondot fordítottak a formai megjelenésre is (Győri 6000 m3-es víztorony, VÍZITERV kiadvány, 1978 k.):

 A víztorony városi környezetbe, új lakótelepek mellett épül, ezért fokozott igény lépett fel esztétikai megjelenésével szemben. A vízhálózat üzemi adatai teljesen lehatárolták a víztorony arányait, és nagymértékben megkötötték egyéb méreteit is. De mind esztétikai, mind gazdaságossági vonatkozásban hasznosítani lehetett azokat az előnyöket, ami a két különböző magasságú tárolási igényben rejlett. A torony formai, és a tartály felületek kialakítása ipari formatervezők bevonásával történt.

A torony vasbeton törzsének bordázottságához hasonlóan az acél tárolómedencék oldalait is (acél) bordák merevítik. Ezek néhány egyszerű formai gesztussal elegánsabbá, könnyedebbé is teszik a nagyméretű tömegeket. A festés hatására a sötétvörös tartályok jobban a háttérbe húzódnak, miközben a világos filigrán bordák erősebben kiemelkednek. Sőt, túl is futnak a tározók felső, járható síkján, így korlátoszlopokként is működnek. A korlát körbefutó vízszintes acél szelvényei a medencék sötétvörös színét kaptak meg. Ezáltal  a tartályoknak és a bordáknak nincsen egyértelmű lezárása, hanem egyfajta átmenettel, fokozatosan „fogynak el”. A lebegő hatást erősíti az is, hogy a medencéket tartó vasbeton gyűrűk vizuálisan (is) megszakítják a bordák menetét, egyértelmű elválasztásként jelennek meg. Mintha a tartályok nem is lennének a törzshöz rögzítve, hanem egyfajta csúszkán akár le-föl is mozoghatnának.

fotó: HG

A tornyot 2000-ben szépen felújították. Ugyanakkor bár az korábbi színeket használták az acél felületeken, az eredendően nyersbeton törzset is lefestették. Eredetileg egyértelműen elkülöníthetőek voltak a vasbeton és a kétszínűre festett acél szerkezetek, most, hogy a törzs és a medencebordázat ugyanolyan színt kapott kissé csorbult az anyagszerű megjelenés. Ezzel együtt a víztorony ma is impozáns, jellegzetes épület a két panelos lakótelep (Marcalváros I. és II.) közötti zöld sávban.

Végül egy érdekesség. A város megrendelésére a TTI (Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet) 1974-ben készített egy tanulmánytervet, amely annak a lehetőségét vizsgálta, hogy a víztorony egy víztározós épület formájában épüljön fel. Két változatot dolgoztak ki, ezek közül a magasház közel 80 m-es lett volna! Hasonló épület épült Budapesten, Újpalotán. Más vidéki városok példáján okulva talán örülhetünk, hogy mégsem épült fel Győrben ez az óriási monstrum. Arról nem is beszélve, hogy a rajzok alapján formailag sem lett volna egy túl szerethető építmény. A dokumentumban összegyűjtötték a levelezéseket, tartalmaz leírásokat és az alternatívák rajzait is.


források: Győr víztornyairól a Pannon-Víz honlapján, valamint a víztorony.hu-n nagyon jó összefoglalók találhatók.