| épült | 1977–1982 |
| tervezte: | Huszár László (VÍZITERV) |
| funkció: | Víztorony (ipari épület) |
| hol: | 9024 Győr, Gerence út (térkép) |
| kapcsolódó dokumentumok: |
Előzmények:
Győr városa egyre inkább dél felé terjeszkedett a paneles lakótelepek építéseinek évtizedeiben. 1968-tól Adyváros, majd a hetvenes-nyolcvanas években Marcalváros I. és II. (Kun Béla ltp. I. és II.) készült el. Velük együtt az őket kiszolgáló közműhálózat is kiépült, amelynek leglátványosabb elemei a víztornyok. A két lakótelep ivóvíz-igényének kielégítésére két víztorony épült. Mind az első, az Erzsébet ligeti (MÉLYÉPTERV, 1961), mind pedig a második, a marcalvárosi (VÍZITERV, 1982) korszakuk jellegzetes építményei.
Az Erzsébet ligeti víztorony már Adyváros megépülése alatt (1968-1974) alulméretezettnek bizonyult, ezen kívül együttműködése a meglévő vízhálózattal is problematikusnak mutatkozott. 1972-ben pedig már kiírták a tervpályázatot egy 10000 lakosú újabb lakótelep (Marcalváros) tervezésére. Új víztorony építésére volt tehát szükség, amelynek helyét a mostani GYSEV-Pályaudvar mellett, egy akkor még beépítetlen, bolgárkertészetként működő területen jelölték ki.
A vízvezeték hálózat már a meglévő magas épületeket is alig tudta kiszolgálni, több kisebb nyomásfokozó szivattyú egység juttatta fel az emeleti lakásokba a vizet. Ilyenek működtek többek közt a Bán Aladár utcában, a Kodály Zoltán úton és a mai Tihanyi Árpád út környékén. Az egymástól függetlenül működő nyomásfokozók persze rendre mindig az esti csúcs fogyasztás idején kapcsoltak be, egyidejű üzemük túlságosan megterhelte az alapzónát, a környéken gyakran leesett a víznyomás. Új beruházásra volt tehát szükség, ami stabil és kiegyensúlyozott vízellátást nyújt a lakótelepekre beköltözőknek.
(forrás)
Tehát nem csupán az új lakótelepet szolgálta volna ki az új víztorony, hanem a meglévő hálózatot is ki kellett egészítenie. A két funkció két eltérő szerepű és magasságú tartályt igényelt. (Győri 6000 m3-es víztorony, VÍZITERV kiadvány, 1978 k.)
A víztorony térfogatát, magasságát a városi vízhálózat hidraulikai viszonyai, és a tervezett lakótelep adatai határozták meg. Hidraulikai és telepítési szempontokból két nyomásövezetet kiszolgáló, kétszintes víztorony építése mutatkozott legkedvezőbbnek.
A munka több szempontból is úttörőnek számít. Azon túl, hogy hazánk máig egyik legnagyobb víztornya, ez az építmény volt az országban az első, amely vegyes (vasbeton-acél) szerkezettel készült. Az újításnak, hogy a tartályokat acélból készítsék több előnye volt. Egyrészt az acélszerkezeteket (ahogyan a vasbeton elemeket is) előre lehetett gyártani, viszont a hegesztéses kapcsolatokkal (és megfelelő korrózióvédelemmel) biztonságosabban és egyszerűbben tudták az elemek vízzáróságát biztosítani. Másrészt – és talán ez volt a fontosabb – a szerkezet csekély súlya miatt lehetővé vált, hogy a építését a földön végezzék el, és csak kész állapotban emeljék a helyére. Ez amiatt volt lényeges, mert bár a víztornyok vasbeton törzseinek kivitelezésére a hatvanas évektől kezdve jó megoldás volt az ún. csúszózsalus technológia, de a nagyméretű és nagy tömegű tartályok „levegőben” való szerelése gondot okozott.
Az építkezés 1976 júniusában megindult.
Az építés:
Huszár László, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV) főtervezőjének tervei alapján 1976-ban június 12-én tűzték ki a víztorony alapját. A víztorony helyén az altalaj viszonyok igen kedvezőtlenek voltak. A teherbíró agyagréteg (pliocén korú) kilenc méteres mélységben helyezkedett el. A talajvíz szintje pedig megközelítette a terepszintet. Az extrém körülmények miatt a víztorony vasbeton alapteste 145 db, 98 cm átmérőjű, és 12,5 méter mély BENOTO technológiával készült fúrt cölöpre támaszkodik.
forrás
Tehát először elkészült az alapozás (amely, mint olvastuk, és a rajzokon is látható, nem volt egyszerű munka), majd megépült csúszózsalus technológiával a vasbeton törzs. Ezt a HŐTECHNIKA Építő és Szigetelő Vállalat készítette, amelynek nagy tapasztalata volt e téren (gyárkémények, erőműkémények stb.). Miközben az elkészült vasbeton törzs belső szerkezeteit, technológia berendezéseit építették, a földön a Ganz-Mávag megkezdhette az acél tartályok szerelését. Az elkészült 220 és 450 tonna súlyú medencéket hidraulikus emelő-berendezéssel juttatták a megfelelő magasságba, majd ott helyszínen öntött vasbeton gyűrűvel fogták őket a törzshöz. A felületeket az akkor legkorszerűbb korrózióvédelemmel látták el. Karbantartásukra körbe mozgatható alumínium állványszerkezetet építettek. A két medence közül a felső rejt még egy kisebb, 300 m3-es tartályt is, amely a karbantartási munkák idején működik.
A győri építés tapasztalatait felhasználásával a tervező VÍZITERV készített egy is típustervet, amely akár 10000 m3-es vegyes-szerkezetű víztorony építésére is alkalmas volt. Bár itthon nem, de a külföldi munkái során alkalmazta a vállalat a terveket. A MÉLYÉPTERV által 1980 körül kidolgozott, hasonló vasbeton-acél technológián alapuló típusból viszont négy darab Magyarországon is elkészült.
Az építés menetét, technológiáját részletesebben olvashatjuk és ábrákon követhetjük az alábbi füzetben, valamint rajzokat is találunk benne:
Az építés lépésről lépésre:
1976.06.12. víztorony tengelypont kitűzése
1976.06.15. terület előkészítés, próbacölöpök, cölöpalapozás
1976.12.07. alapozási munkák előkészítése
1977.06.30. csúszó zsaluzat szerelési munkák
1977.09. hó – 1977.11. hó toronytörzs építése
1977.11. hó – 1978.07. hó csövek és szerelvények beépítése
1977.04. hó – 1981.10. hó tartályszerelés, emelés és festés
1981.11.30. víztorony műszaki átadás
1982.06.30. beüzemelés, próbaüzemA víztorony tervezésében és kivitelezésében összesen 84 cég vett részt. A tervezett 42 hónap helyett jelentős késéssel, 75 hónap alatt készültek el az építők. A késés egyik fő oka, hogy a Paksi Atomerőműre és egyéb kiemelt állami nagyberuházásokra hivatkozva több fővárosi cég nem tartotta be az ütemtervet. A torony műszaki átadása […] 1981. november 30-án volt, ekkor kezdődhetett a próbaüzem.
(forrás)
Formai kialakítás:
A fenti kiadvány tanúsága a szerint a tervezők külön gondot fordítottak a formai megjelenésre is (Győri 6000 m3-es víztorony, VÍZITERV kiadvány, 1978 k.):
A víztorony városi környezetbe, új lakótelepek mellett épül, ezért fokozott igény lépett fel esztétikai megjelenésével szemben. A vízhálózat üzemi adatai teljesen lehatárolták a víztorony arányait, és nagymértékben megkötötték egyéb méreteit is. De mind esztétikai, mind gazdaságossági vonatkozásban hasznosítani lehetett azokat az előnyöket, ami a két különböző magasságú tárolási igényben rejlett. A torony formai, és a tartály felületek kialakítása ipari formatervezők bevonásával történt.
A torony vasbeton törzsének bordázottságához hasonlóan az acél tárolómedencék oldalait is (acél) bordák merevítik. Ezek néhány egyszerű formai gesztussal elegánsabbá, könnyedebbé is teszik a nagyméretű tömegeket. A festés hatására a sötétvörös tartályok jobban a háttérbe húzódnak, miközben a világos filigrán bordák erősebben kiemelkednek. Sőt, túl is futnak a tározók felső, járható síkján, így korlátoszlopokként is működnek. A korlát körbefutó vízszintes acél szelvényei a medencék sötétvörös színét kaptak meg. Ezáltal a tartályoknak és a bordáknak nincsen egyértelmű lezárása, hanem egyfajta átmenettel, fokozatosan „fogynak el”. A lebegő hatást erősíti az is, hogy a medencéket tartó vasbeton gyűrűk vizuálisan (is) megszakítják a bordák menetét, egyértelmű elválasztásként jelennek meg. Mintha a tartályok nem is lennének a törzshöz rögzítve, hanem egyfajta csúszkán akár le-föl is mozoghatnának.
A tornyot 2000-ben szépen felújították. Ugyanakkor bár az korábbi színeket használták az acél felületeken, az eredendően nyersbeton törzset is lefestették. Eredetileg egyértelműen elkülöníthetőek voltak a vasbeton és a kétszínűre festett acél szerkezetek, most, hogy a törzs és a medencebordázat ugyanolyan színt kapott kissé csorbult az anyagszerű megjelenés. Ezzel együtt a víztorony ma is impozáns, jellegzetes épület a két panelos lakótelep (Marcalváros I. és II.) közötti zöld sávban.
Végül egy érdekesség. A város megrendelésére a TTI (Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet) 1974-ben készített egy tanulmánytervet, amely annak a lehetőségét vizsgálta, hogy a víztorony egy víztározós épület formájában épüljön fel. Két változatot dolgoztak ki, ezek közül a magasház közel 80 m-es lett volna! Hasonló épület épült Budapesten, Újpalotán. Más vidéki városok példáján okulva talán örülhetünk, hogy mégsem épült fel Győrben ez az óriási monstrum. Arról nem is beszélve, hogy a rajzok alapján formailag sem lett volna egy túl szerethető építmény. A dokumentumban összegyűjtötték a levelezéseket, tartalmaz leírásokat és az alternatívák rajzait is.
| források: | Győr víztornyairól a Pannon-Víz honlapján, valamint a víztorony.hu-n nagyon jó összefoglalók találhatók.
|
moderngyor.com 