| tervezte: | Domonkos Jenő (KÖZTI) |
| épült: | 1975–1984 |
| funkció: | kórház (középület) |
| hol: | 9023 Győr, Vasvári Pál út 2–4. (térkép) |
| publikáció: | Magyar Építőipar, 1985/1–2. p. 64–66. |
Az egészségügyi beruházás a honvédkórház 1957-ben épült, mostani “E” épülete mellett készült el. Az Erzsébet liget egykori területének végül csaknem felét elfoglaló építkezés két ütemben valósult meg 1975 és 1977 ill. 1978 és 1984 között az Adyvárosi lakótelep közvetlen szomszédságában.
Az épületegyüttes a V. és VI. ötéves terv kórházfejlesztési programjában készült el, terveit a KÖZTI-nél Domonkos Jenő készítette. A KÖZTI tervezőgárdája ekkora már nagy tapasztalatot szerzett a kórházépítés terén, így a győri is az évtizedek során kiforrott, korszerű telepítési sémát követi. Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat. [1] A funkciók szétválasztása mellett ez az elrendezés meghagyta a későbbi bővítés lehetőségét is, amelyre Győrben sor is került.
Az együttes látványát leginkább a Vasvári Pál útra néző 280 ágyas “hotelszárny” és a hozzá kapcsolódó üveg-függönyfalú előcsarnok határozza meg. E mögött készült el a háromszintes diagnosztikai és a kétszintes gazdasági tömb. Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze. Ez a folyosórendszer egy tengelyre fűzi fel az egyes épületek függőleges közlekedő-egységeit, így a lehető legcélszerűbb fedett-fűtött összeköttetést adja.
A tartószerkezeteket a funkció, a gyors és gazdaságos kivitelezés és a generálkivitelező GYÁÉV műszaki lehetőségei egyaránt meghatározták. A helyszíni vasbetonszerkezetből készült előcsarnokon kívül az egész beruházás lényegében előregyártott elemekből valósult meg. A cellás szerkezetű “hotelszárnyak” acéltáblás zsaluzatba öntött harántfalakkal készültek, a födémeket és a válaszfal-térelemeket a győri házgyár szállította. A diagnosztikai és gazdasági tömb, az eltérő funkció térigényeiből adódóan, előregyártott pillérvázas szerkezetű, utóbbi nagyfesztávú tereit TT panelekkel fedték.
A homlokzatról így ír az építész:
Az összes épület külső térelhatárolására bordás acélzsaluzatban előregyártott házgyári, hőszigetelt vasbeton panelt terveztünk, konzekvensen vakolatmentes kivitelben. A tatarozást nem igénylő, időálló és amellett esztétikus, továbbá rendkívül gazdaságos homlokzatképzést a bordázat romolásával és “KEWALASUR” betonvédőréteg alkalmazásával értük el. [Magyar Építőipar, 1985/1–2. p. 64–66.]
Az épület megjelenését is erősen meghatározó ablakok korabeli thermopán üvegezésű, alumínium szerkezetek. A belső burkolatoknál ügyeltek a tudatos színválasztásra (zöld és narancssárga), de a fő szempont a kórházi funkciónak megfelelő könnyű tisztíthatóság volt. A padlóburkolat egységesen hajlatos lábazatú, hézagmentesen öntött, rézszalagokkal dilatált terazzo.
A válaszfalak térelemből készültek, ezekbe helyezték el a szobai mosdókat és a beépített szekrényeket. Az ágyak felett “továbbfejlesztett kórházi ágylámpasáv” található, amelyben “az indirekt általános világítás, az olvasólámpa, a nővérhívó, rádiócsatlakozás és gázvételi hely” kapott helyet. A fő betegközlekedési és -szállítási útvonalakon igyekeztek fotocellás ajtókat elhelyezni.
A hatalmas, 50 000 m2 nettó alapterületű fejlesztés után a kórház ágyszáma 350-ről 1350-re bővült, ugyanakkor továbbra is megmaradt a probléma, hogy az intézmény két telephelyen, itt és a Zrínyi utcában üzemelt. A hatékonyabb és biztonságosabb betegellátás érdekében az aktív osztályok egy helyre történő összevonása régóta napirenden volt, ehhez azonban egy újabb épület kellett. Ez 2013-ra valósulhatott meg, amikor átadták a kórház új, 26 000 m2-es szárnyát (terv: Bordács László és Havrán Judit, KÖZTI). Ezzel párhuzamosan lépésről lépésre megkezdődött a meglévő épületek korszerűsítése is.
Hartmann Gergely
[1] Ferkai András (szerk.): Közti 66 – Egy tervezőiroda története, 360. old.
moderngyor.com 
Meglepődve láttam, hogy a kórház felépítése után az első főigazgató dr. Ónódi…. Orvos ezredes emléktáblája nem szerepel a főigazgatók személyét dombornyomott arcképpel is bemutató első emeleti falrészen. Nincs ez így jól, az 1984- évi átadás követően ő indította el a gyógyítást, s szolgálta a rendszer váltásig a betegek gyógyításának nemes feladatát ebben a kórházban. Helyettesei Tolnai, Hidvégi, Váji voltak, kereszt nevükre sajnos már nem emlékszem.
Kitörölni az emlékezetből az első főigazgatót nem illő dolog különösen akkor amikor a későbbi névadó akinek ehhez a kórház hoz semmi köze sincs, dr. Petz Aladár neve ott szerepel.
Kedves Tibor, bár ez a felvetés a posztom és az egész oldal építészeti fókuszán kívül esik, azért köszönöm a hozzászólást.