Arrabona (Skála) Áruház

tervezte: Honos János (SZÖVTERV)
épült: 1978
funkció: Arrabona Skála Áruház (középület, kereskedelmi épület)
hol:  9021 Győr, Arany János u. 16. (térkép)
publikáció:  Győr “Arrabona” Szövetkezeti Áruház. Magyar Építőipar, 1981/1–2. p. 59–60.
Arrabona Skála aruház, Győr.

Arrabona Skála áruház, Győr.

A győri (Arrabona) Skála áruház 1978-ra épült fel két évvel az első, budapesti nagyáruház megnyitása után.
Az belváros egyik kiemelt fejlesztésre szánt területére, az úgynevezett “Centrum tömb” (Arany János utca, Aradi Vértanúk útja, Bajcsy-Zsilinszky utca, Baross utca) két, az Aradi Vértanúk útja felőli nagy saroktelkének beépítésére egységes tervjavaslat készült a hetvenes években. Az új és a történeti belváros közé eső, folyópartközeli tömb alkalmasnak mutatkozott a város leendő nagy kereskedelmi épületeinek befogadására. A tömb kívül esik az egykor várfallal körülvett, műemlékileg akkoriban is védett belvárosi területen, így ide “bátrabb” léptékben gondolkodtak a tervezők. A fejlesztés minden tekintetben illeszkedik a hatvanas évek, elsősorban a XIX. századi beépítés kárára nagy bontásokkal járó beruházásainak sorába (Gorgij (Teleki) utcai lakótelep, Színház, Hungária tömb).

Az ún. "Centrum tömb" makettje 1973-ból. (forrás: Városépítés)

Az ún. “Centrum tömb” makettje 1973-ból. (forrás: Városépítés)

A tömb Aradi Vértanúk útja felőli házsora elég vegyes képet mutatott. Az eredeti beépítés tervezői csak a középen kiemelkedő, négyemeletes, két világháború között épült házat gondolták megtartásra érdemesnek, valószínűleg nem építészeti minősége, hanem amiatt, mert a benne lévő lakásokat nem szerették volna elveszteni. Ugyanakkor, ahogyan az alábbi kép is mutatja, a megtartásra érdemes saroképületet “beáldozták” az új kereskedelmi monstrumnak.

Az Arrabona helyén álló házsor az Aradi Vértanúk útján. (forrás: Winkler-Kurcsis)

Az Arrabona helyén álló házsor az Aradi Vértanúk útján. (forrás: Winkler-Kurcsis)

A hetvenes évek elején még egy ütemre tervezett beruházás végül kettéosztva valósult meg. A Centrum áruházhoz kapcsolódó épületegyüttest, a Bajcsy-Zsilinszky utcai sarkon Winkler Gábor (GYSMTTV) tervezte, az Arany János utca felőli telket pedig a “konkurens” áruházlánc, a Skála kapta, a terveket a SZÖVTERV-nél Honos János készítette. Az új kereskedelmi épület tömegét 1973-ban úgy gondolták el, hogy az egy széles autóút egyik kiemelt kereszteződésének saroképülete lesz. Az út végül csak a színházig épült meg, de a Skála tömege nem változott, sőt az eredeti, mozgalmasabb tervekhez képest sokkal tömbszerűbb lett.

Az áruház (ahogyan az első, 1976-os budai Skála is) új kereskedelmi minőséget hozott, és ez az épület kialakításában is megmutatkozik. A teljesen nyitott, átlátszó, üvegezett kirakatok sorával kialakított földszint kitágítja az amúgy szűk járdát, ezzel befelé is vonz, belépésre csábít. Ezzel szemben a felső három szint teljesen tömör, ablaktalan kialakítású, hogy csak a belső árukészletre koncentráljon a vevő. Ez a befelé fordulás Magyarországon először a Skála áruházak építészetében jelent meg tudatosan, a plázák kialakítására ma is jellemző. Az épületben újdonságnak számító, a vásárlást “támogató” szolgáltatások, terek, eszközök is helyet kaptak. Újdonság volt a bevásárlókocsi, a teljesen önkiszolgáló jellegű, pénztárakkal működő hatalmas, egybefüggő üzleti tér. A vásárlást gyermekmegőrző is segítette. Az emeletekre széles, kővel burkolt lépcső és mozgólépcső vitt fel. (Győrben egyébként az Árkád üzletház megnyitásáig, majd 30 éven át itt volt csak mozgólépcső.) A két emeleti, szabadon bejárható üzleti teret az ABC áruház érintése nélkül lehetett elérni. Az üzlet szokatlanul széles áruválasztékot kínált. Az első emeleten jellemzően a műszaki- és ruházati termékek kaptak helyet, a második emeleten pedig barkács, méteráru stb. volt található. A megfáradt vásárló az ételbárban új erőre kaphatott. A belső gépészeti vezetékeket akkoriban igen progresszív módon szabadon szerelték és csak egy “lamellaráccsal kombinált fénymennyezet” (fém lamellák fénycsövekkel) takarta. A beltér teljesen klimatizált, a belsőépítészeti elemek (pultok, polcok, gondolák) egyedi terv alapján készültek. A beltér a drága anyagok, szokatlan megoldások ellenére is meglehetősen jellegtelen marad, de talán pont ez is volt a célja, hiszen az árukészletnek kellett dominálnia.

Az épület a kereskedelmi térrel összemérhető méretű kiszolgálóterekkel rendelkezett. Az árubeszállítás és -feltöltés, a dolgozók megérkezése, öltözése, oktatása (!), a raktározás, az előkészítés mind a vásárlóterekhez közvetlenül kapcsolódva, de külön megközelítéssel, azokból nem érzékelve kapott helyet. Az épület harmadik, visszahúzott emelete teljes egészében gépészeti tér. A hátsó, “láthatatlan” árubeszállítás azonban komoly áldozatot is követelt. A tömb belső udvarát teljes egészében uralja a kiszolgáló funkció. A zárt, funkcionális homlokzatok, teherautókra szabott rámpák és burkolatok, belső parkolók éles ellentétben állnak ugyanezen tömb két, szépen felújított és egybenyitott kávézós-fagyizós házudvarával, a Bécsi-udvarral.

Külső megjelenése: A natúr alumínium fémlemez-burkolatú (eredetileg bronzszínű lett volna) zárt kubus tömegét pirosra színezett dobozok hivatottak mozgalmassá tenni. A dobozok felett megjelenő magastető imitációkkal próbál az épület a belvárosi formákból átvenni valamit, ezzel együtt is meglehetősen idegen test marad a belvárosban.

Az Arrabona áruház a Baross utca felől nézve. (fotó: HG)

Az Arrabona áruház a Baross utca felől nézve. (fotó: HG)

A megnyitás alkalmából dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter is meglátogatta az épületet. Ő is leginkább az árukészlet iránt volt fogékony, egy újságíró feljegyezte, mik iránt érdeklődött és milyen véleménnyel volt:

Az élelmiszer ABC-ben elégedett volt a látottakkal, és a felhívta arra a figyelmet, hogy a mostani választékot tartsa továbbra is az áruház. A ruházati osztályon átnézte a most leszállított áru zoknikat, harisnyákat. Elégedett volt a sokféle férfi fehérnemű láttán, tetszett neki a széles ingválaszték is. A cipőosztályon a gyermeklábbelik kínálatát vizsgálta, különösen a húszas méret 12–14-féle fazonját konstatálta örömmel. A bébiholmiknál végignézte az egyéves korú gyermekek számára adható cikkeket – valóban bő a választék. A 4–5-féle, különböző árfekvésű lemezjátszó-kínálatot jónak értékelte, a táskarádió és tévéválasztékot is. Kevesellte viszont a négyféle asztali rádiót. Megdicsérte a korszerű szőnyegkínáló berendezést, alaposan kikérdezte az eladókat az ágynemű választékról – különösen azt firtatta a miniszter, hogy milyen a legolcsóbb és legdrágább paplan és készlet. [1978, Kisalföld cikk]

Az épületet 2005-ben kínai üzemeltető vette át (jellemző, hogy az egykori “konkurens”, a Centrum győri áruházban is ekkoriban nyílt kínai bolt), azóta is folyamatosan áruházként működik.

A szocializmus áruházairól, főképp a Skála jelenségről itt is lehet bővebben hallani.

HG

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON IS!

A galéria kattintásra megnyílik:

One comment

  1. Visszajelzés: “Centrum” kereskedelmi-, lakó- és irodaépület | Modern Győr

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s