“ÉDÁSZ” ház

épült: 1960-1961
tervezte: Fátay Tamás, Lang János (GYŐRITERV)
funkció: négyszintes lakóépület (lakóépület)
hol: 9022, Győr Árpád út és Szent István út sarka (térkép)
kapcsolódó dokumentum: Magyar Építőművészet, 1963/6. p39.

Az “ÉDÁSZ”-ház látványa a városháza felől 1965 körül. (forrás: GYŐRITERV kiadvány)

Az 1960-as években megkezdődött az “új városközpont” kiépítése. A történeti belváros ötvenes évekbeli rekonstrukciója lelassult, a hangsúly a tőle délre eső területekre helyeződött át. A vasút délebbre helyezése nem valósult meg Lakatos 1947-es rendezési terve alapján, az új fejlesztések így nem a vaspálya felhagyandó területén, hanem a Szent István út sávjában, annak az északi oldalán kezdődtek. Lakatos 1956-ban emigrált, Fátay Tamás lett a városrendező építész. A tervezők úgy látták a történeti belváros szűkké és túlterheltté vált, új, nagyvárosi léptékű, “közigazgatás, idegenforgalmi, kereskedelmi, valamint kulturális központ” létrehozására törekedtek. Az új építkezések meglehetősen nagy bontások árán jöttek létre. Ezek ugyan a városmag legértékesebb középkori-barokk területét alig érintették, de így is vesztek oda jelentős épületek, amelyek megtartására lehetőség lett volna.

A beépítés első eleme az 1953 körül befejezett “hatemeletes” volt, amely gigantikus méretéhez a későbbi beépítés igazodott, a hatvanas évek elején azonban még szerényebb méretekben kezdtek neki a fejlesztéseknek. A kísérleti terepet a Szent István és az Aradi vértanúk útja kereszteződésének saroktelke adta.

Az üresen álló saroktelek 1958-ban. (forrás: Városépítés 1967/3.)

A Szent István út és az Aradi vértanúk útja üresen álló saroktelke 1958-ban. (forrás: Városépítés 1967/3.)

Ekkor még nem látszott egyértelműnek, hogy  a főút nagyszabású átépítésére valóban sor kerül-e. A Lang János és munkatársai által tervezett épület – “ÉDÁSZ-ház” – bölcsen és megfontoltan a meglévő házak magasságát követte. Szellemes tetőfelépítménye – bár az épület maga lapos tetővel épült – a magastetős házsorhoz igazodott. [1]

Tehát az épület már lapostetővel készült, historizálástól mentesen, de talán még emberközelinek mondható léptékében nem tért el radikálisan a XIX. századi beépítéstől. A magastető-lapostető csatlakozására az Árpád úti oldalon külön gondod fordítottak a tervezők (ez később már nem így történt), készült egy vasbeton-lamellás felépítmény. Az épületet a finanszírozó cég miatt a győriek “ÉDÁSZ-ház”-ként ismerik.

[…] Gazdaságossági érdekből a beruházó négy lakószint tervezését kérte, ez esetben még nem kellett felvonót alkalmazni. A négyemeletes épülettömb viszont magas tető esetén túl hangsúlyosan emelkedett volna ki környezetéből, ezért meg kellett kísérelni a lapostető csatlakozását a magas tetős utcasorhoz. A megoldás kiépítése azonos magassággal folytatódjon. A végső megoldást alapos útkeresés előzte meg. […] [2]

Emeleti alaprajz. (forrás: MÉ 1963/6.)

Az alaprajzi rendszeréről így ír Fátay Tamás a Magyar Építőművészetben:

A Tanácsköztársaság út (Szent István út) felé tájolt főépület a lépcsőházat, az 5 és 6 férőhelyes lakásokat foglalja magába, míg a 2 személyes lakások az Aradi Vértanúk útjára nyílnak. […] Az eredetileg összefüggő földszinti helyiséget (ÉDÁSZ befizető és bemutató terem) az épület átadása előtt egy hónappal a beruházó megosztotta, és az Idegenforgalmi Hivatalnak is helyet szorított. [3]

Az épület sarokhelyzete a tervezők szándéka szerint egyfajta átmenetet is képzett volna a régi és az új beépítés között. Az Aradi Vértanúk útján a lamella is a meglévő házhoz való alkalmazkodás gesztusa, a Szent István útra befordulva pedig már egy új, modern beépítés első eleme. A szándék szerint a “az új beépítést indítja el” [3]. Tudjuk, hogy a mellé kerülő épület (link) már egészen más léptékben készült, még az “ÉDÁSZ-ház”-on tapasztalható minimális illeszkedési és léptékmegtartási törekvés sem volt a jövőben tartható.

Az épület más szempontból is meghozta lakóinak a haladás és a “szabadság” új dimenzióját:

Győrött ezen az épületen alkalmaztunk először központi televízió-antennát, amely Budapest, Bécs (! – a szerk.) és Pozsony tiszta vételét biztosítja minden lakás számára. [3]


[1] dr. Winker Gábor: Győr 1939-1999. Győr, 1998
[2] Fátay Tamás: Győr – Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Győr, 2011
[3] Magyar Építőművészet, 1963/6. p39.