A győri strand és öltözőépülete

épült: 1931
tervezte: Hajós Alfréd
funkció: Új strandmedencék és az őket kiszolgáló öltözőépület (fürdő)
hol: 9025, Győr Fürdő tér (térkép)
kapcsolódó dokumentum: Győr versenyuszodája – Tér és Forma, 1933, p. 319-320
Az új strand a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál. A kép bal oldalán látható a gyalogoshíd vége a pénztárakkal. Középen a strand két medencéje (versenymedence és gyermekmedence) az öltözőépülettel, valamint a Cziráky emlékművel. Háttérben a “tízlábú” híd és a szabályozatlan Mosoni-Duna.

Az új strandfürdőt 1931 nyarán vehették birtokba a győriek. Korábban egy tutajuszoda állt a Mosoni-Dunán, amely már nem elégítette ki a város igényeit, így medencék és hozzá tartozó öltözőépület építését határozták el. A Hajós Alfréd által tervezett együttes nem csak az országban először alkalmazott klórtisztításos technológia miatt számított úttörőnek, hanem letisztult formálása és tiszta funkcionalitása is újdonság volt a városban. A korabeli kritika szerint (még ha az kicsit túlzónak is hat) a győriek nyitottan fogadták az elegáns idegent:

[…] A nagy kultúrájú város intelligenciája és munkássága a megnyitás után tömegesen és boldog örömmel kereste fel a tényleg “hiányt pótló” intézményt, mely nemcsak érdekes külső megjelenése, hanem újszerű, a nívós nyugat-európai fürdőintézményekre emlékeztető kényelmes berendezése révén egy csapásra nagy népszerűségre tett szert […]  [1]

Az öltözőépület alaprajza. Szimmetrikusan elhelyezett női és férfi öltözők, mosdók és zuhanyzók. A földszinti funkciókat kiegészíti két üzlethelyiség (az eredeti terv szerint két fodrászat), az emeleti részen további öltözők találhatóak. (forrás: Tér és Forma)

Az öltözőépület letisztult alaprajza nemek szerint elválasztott szekrényes öltözőket, mosdókat, nyitott zuhanyzókat, valamint két üzlethelyiséget is magába foglal.  Az 50 méteres medencét egyik oldalon végigkíséri egy napozóteraszként és lelátóként is szolgáló lépcsőzetes kiemelés, valamint kiegészíti egy gyermekpancsoló is. Mindkét medence oldalán “gázlók” futnak végig, így a fürdőző tiszta lábbal érkezik a vízbe.  A korabeli szabványok szerint a medence alkalmas volt úszó- és vízilabda versenyek rendezésére is. A fürdőegyütteshez tartozik még egy, a folyón átvezető gyalogoshíd és az arról megérkezőket fogadó pénztárházikók.

Az épület és a medence jelenleg (műemléki szempontokat is figyelembe vevő) felújításra vár.


jegyzetek:
[1] Győr versenyuszodája – Tér és Forma, 1931, p. 319-320

1 Comments

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.