OTI Rendelőintézet

épült: 1938
tervezte: Lakatos Kálmán
funkció: OTI Rendelőintézet (egészségügy, középület)
hol: 9025 Győr, Híd utca 2. (térkép)
kapcsolódó dokumentum: O.T.I.-rendelőintézet Győrben, 1938 (Tér és Forma, 1938., p. 279-282.)
Főhomlokzat. (forrás: MÉM, 1938)

Főhomlokzat. (forrás: MÉM, 1938)

Az OTI győri rendelőintézete 1938-ra készült el Lakatos Kálmán tervei szerint. Letisztult formavilágával és funkcionális, világos belső kialakításával Győr egyik legjelentősebb modern épülete a két világháború közötti időszakból. A telek a századforduló után feltöltött Rábca medrében került kijelölésre, annak szintje két méterrel alacsonyabb, mint a környező utcáké. A rossz altalaj különleges alapozási módot igényelt, mélyen a földbe nyúló vasbeton oszlopokon (tulajdonképpen cölöpökön) áll az épület. Ez a szerkezet a pinceszinten is folytatódik. A hátsó traktusban a vasbeton oszlopok szabadon állnak, lábakként jelennek meg. A többi helyen kitöltőfalak adják az így létrejött pince lehatárolását. A földszint és az emeletek már hagyományos, falazott technológiával készültek.

Az OTI lépcsőháza. (forrás: MÉM, 1938)

Az OTI lépcsőháza. (forrás: MÉM, 1938)

A belső kialakítása tágas, fénnyel átjárt. Funkcióinak elhelyezése jól átgondolt, anyaghasználata is igényes (bár sajnos ez, az erre nem mindig fogékony későbbi átalakítások megsínylette). A főbejáraton való belépés után az előtérbe érkezünk. Szemben állunk az épület súlypontjába került lépcsővel, amelyet egy, az udvarra néző üvegfal kísér végig. A rendelők és vizsgálati szobák megközelítése végükön megnyitott középfolyosókról történik, amelyek egyúttal váróként is funkcionálnak. A “T” alakú épület szárában, azaz a hátsó, eldugottabb részben a nagyobb nyugalmat igénylő termek (pl. műtő, szemészet) került. Hordágy szállítására alkalmas felvonót és központi fűtést is kapott a ház.

Az épület hátsó megjelenése. (forrás: MÉM, 1938)

Az épület hátsó megjelenése. (forrás: MÉM, 1938)

A főhomlokzatot nézve megjelenésében első pillantásra nyilvánvaló modern letisztultsága mellett még felfedezhetünk történeti építészeti elemeket. Legelőször talán határozott szimmetriája, és ezzel együtt a középtengely kiemelése tűnik fel: A főbejárat középen helyezkedik el, valamint a fölötte lévő ablakok melletti falfelület máshol alkalmazott szélessége is alig észrevehetően megnövekedik. A modern síkokban való gondolkodásának nem felel meg a nyílászárók vékony párkánnyal való összefogása, és a (stilizált) főpárkány sem. Ugyanakkor a lapostető, vagy a bejáratokhoz vezető vasbeton hidak, már az új építészet elemei. Az épület hátsó traktusát nézve mintha átértelmeződnének a formai gesztusok. A nyílászáró-kiosztás szabadabb, a tömegek lépcsőzésével a következetes főpárkány sem ad már szigorú felső lezárást. Leginkább talán a hátsó szárny vasbeton lábakra való állítása a figyelemre méltó. Azzal a gondolattal is eljátszhatunk, hogy akár az egész épület is “lebeghetne” a Rábca volt medre felett, így maradéktalanul teljesülne a zöldnek teret adó épület Le Corbusier-i gondolata… Összességében az épület visszafogottan elegáns (de nem “keményvonalas”) modernsége a meghatározó, miközben szabadon használja az építészeti hagyomány egyes elemeit is,  aktualizálva azokat. Környezetének, telkének nehéz adottságait is előnyére fordítja.

A ház a Rábca medréből fotózva 2007-ben. (forrás: HAP Galéria)

A ház a Rábca medréből fotózva 2007-ben. (forrás: HAP Galéria)

A Tér és Forma 1938-as évfolyama az épület rövid leírása után, de még oda kapcsolódva közöl egy írást Sz. tollából, aki cikkében bátorítja a magyar tervezőket, hogy tartsanak ki a magyar építészet akkoriban kiteljesedő “a kort kifejező”, és “művészi szabadsággal” átitatott modern felé vezető útján. Még akkor is, ha egyes vélemények, vagy akár nagy súlyú minták ennek ellent látszanak mondani.


jegyzetek:
[1] Tér és Forma 1938, 279-282. old.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: