Győri Hűtőház

A Kandó Kálmán úton már messziről uralja az ipari tájat az épület téglaburkolatú tömege. A főtömeg téglával burkolt, alacsony hajlásszögű tetővel fedett. A homlokzat síkjából kiállnak a vasbeton merevítőpillérek szintén téglával burkolva. Több kiegészítő épület is csatlakozik hozzá, például az irodák tömbje, vagy a vágányok melletti fedett rakodó, amely anyagában is elválik az épülettől, világos színű festett vakolattal készült. A hűtőház közúti és vasúti kapcsolattal rendelkezik. A hetvenes években egy lapos, előregyártott elemekből álló épületrésszel bővítették.

A Magyar Építőművészet 1955-ben tíz oldalon keresztül mutatja be az akkori magyar ipari építészetet. A győri hűtőházra is kitér (MÉ 1955/7-8. p. 238-248. Ipari építészetünk tíz éve):

“[…] bemutatom egy ipari városunk 280 W-os hűtőházát (építész: Wannenmacher Fábián, 1951). Az üzem közúti és iparvágány csatlakozással létesült. Részei a tároló tereken kívül a vasúti kocsikat jéggel ellátó jéggyár, a hideg-energitermelésre szolgáló helységek, valamint az adminisztratív és jóléti helységeket magába foglaló épületrészek.

Architektonikusan uralkodó a többszintes elrendezésű hűtőterek, üzemi természetszerűségből folyóan zárt és ablaktalan tömege, amit a fedett rakodók földszintes árkádos architektúrája húz alá. A hatalmas téglával burkolt felületek tagolására a tervező megjelentette a vasbeton váz pilléreit.”

1955-ben, amikor a cikk megjelent a szocialista-realista építészet volt az építészek számára alkalmazandó, ugyanakkor az ipari épületek ebben a korszakban is jellemzően funkcionalista, díszítéstől mentesen épültek. Szabó Árpád 1949-ben épült hajdúnánási siló- és malomépületéről ugyanott így ír:

[…] A tágabb értelemben vett környezetet  a község fésűs beépítésű házsora jelentette, ami a silóval szemben attól kb. 30 m széles úttal elválasztva húzódik. E meszelt és pirostetős házsor utcaképében jelenik meg a siló fehér hengereivel és azokat árfogó pirostégla tömbjeivel. E színhatásbeli rokonságon túl a népi építészet zárt, nyugodt körvonalú tömegalakítását tekintette a tervező követetndő hagyománynak. Ez a felfogás – véleményem szerint – megfelel a szocialista realista alkotó módszernek, bár az I. építész kongresszus körüli időben a kritikák az épületet többször “konstruktívistának” és “funkcionalista formalistának” ítélték. Szerintem mindössze arról van szó, hogy épp úgy konstruktív és funkcionális, mint a mindig realista népi építő bármely parasztháza […]

Az öt szintes épület hűtőházként, illetve raktárként való üzemeltetés gazdaságtalan volt. Az üresen álló ház után szintterület alapján meghatározott adó túl nagy gazdasági teher volt az új tulajdonos számára, aki több évnyi funkciókeresés után 2013-ban az épület bontása mellett döntött.

Hartmann Gergely

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, LIKE-OLD A MODERN GYŐR-T A FACEBOOKON!

A galéria kattintásra nyílik:

280 w-os győri hűtőház. (fotó: HG)

280 w-os győri hűtőház a megépülése után. (forrás: MÉ 1955/7-8.)

A hűtőházat a hetvenes években a kép előterében látható épülettel bővítették. Vasúti kapcsolat. (forrás: Győri Képesköny)

Szép térglaarchitektúra. (fotó: HG)

Szép térglaarchitektúra. (fotó: HG)

Wannenmacher Fábián funkcionalista épülete még éppen a szocreál előtt készült el. (fotó: HG)

Szép térglaarchitektúra, máig jó állapotban. (fotó: HG)

Az északi homlokzat kicsit már megtépázva. (fotó: HG)

Az épület metszete. (forrás: MÉ 1955/7-8.)

Az épület alaprajza. (forrás: MÉ 1955/7-8.)

A hűtőház bontása 2013 őszén. (fotó: HG)